Értékalapú, betegközpontú szolgáltatásvásárlóvá alakítaná át a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt Kaló Zoltán, az intézmény júniusban kinevezett főigazgatója. A Telexnek adott interjújában keményebb gyógyszerár-alkukat, eredményhez kötött finanszírozást és a köz- és magánegészségügy viszonyának teljes újragondolását helyezte kilátásba.
A NEAK – amely hamarosan visszakaphatja korábbi nevét, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt – jelenleg mintegy 5000 milliárd forintos egészségbiztosítási büdzsét kezel. Kaló szerint az elmúlt két évtizedben folyamatosan elvonták az intézménytől a feladatokat, a munkatársakat és az elemzői kapacitásokat. A közfinanszírozás több ezermilliárdos rendszerét ma 10–15 éves szerverekkel működtetik.
Mennyi pénz jön, és hova
A főigazgató szerint a NEAK várhatóan kap működési többletforrásokat, ezek nagyságát azonban korlátozza az államháztartás vártnál rosszabb helyzete. Kaló „nagyon valószínűnek” nevezte, hogy a kabinet teljesíti Magyar Péter korábbi ígéretét az egészségügy évi 500 milliárd forintos többlettámogatásáról – ez viszont az ágazat egészére vonatkozik, nem közvetlenül a NEAK fejlesztési keretére.
A tervek szerint új elemzői csapat állna fel az intézményben, akadémiai hátterű szakemberekkel és a mesterséges intelligencia bevonásával. Kaló azt ígérte, a támogatási döntések a jövőben nem felsőbb utasításokra vagy megérzésekre, hanem mérhető eredményekre épülnek.
Eredményhez kötött támogatás a gyártóknak és a kórházaknak
A konstrukció lényege, hogy a gyógyszergyártók akkor kapnák meg a teljes támogatási összeget, ha készítményeik a valós ellátásban is teljesítik a vállalt eredményeket. Ha nem, a támogatás egy részét vissza kellene fizetniük. Hasonló ösztönzők jönnének a kórházaknál is: a jobb betegelégedettség több, a gyakori szövődmények kevesebb finanszírozást jelenthetnének.
A gyógyszerkasszában Kaló szerint a jelenlegi keretek között is bőven vannak tartalékok. Példaként említett egy milliárdos tételt jelentő készítményt, amelyet Magyarország a jelenlegi ismereteik szerint két és félszer drágábban vásárol, mint nyugat-európai országok. Ezért keményebb ártárgyalásokat, a tanácsadó cégek befolyásának csökkentését és a háttérelemzések nyilvánosságra hozatalát tervezi. A ritka betegségek kezelésére szolgáló drága gyógyszerekről a visegrádi országokkal közösen tárgyalnának, mert a nagyobb betegszám erősebb alkupozíciót teremthet a gyártókkal szemben.
Hibás döntésnek nevezte az alapítványt
Az állam által átvett Batthyány-Strattmann László Alapítvány létrehozását Kaló hibás döntésnek minősítette. A szervezethez alig érkeztek személyi jövedelemadó-felajánlások vagy magánadományok, az egyedi gyógyszerkérelmek elbírálásában pedig jelentős hátralék halmozódott fel – 2025-ben a kérelmek 98,5 százalékát jóváhagyták.
A NEAK most az elmaradás ledolgozásán dolgozik, ezt követően olyan ügyfélkezelő rendszert hozna létre, amelyben a betegek és az orvosok folyamatosan követhetik a kérelmük állapotát. A már megkezdett terápiákat nem vizsgálják felül, az elutasított kérelmeket viszont újra be lehet nyújtani.
Nyitva maradt a magánszolgáltatók bevonása
A várólisták hosszát a főigazgató az orvos- és szakdolgozóhiánnyal, a leromlott infrastruktúrával, egyes osztályok működésének szüneteltetésével és a koronavírus-járvány alatt elmaradt beavatkozásokkal magyarázta. Arra viszont nem adott egyértelmű választ, hogy a kormány bevonná-e társfinanszírozással a magánszolgáltatókat a várólisták leépítésébe. Elmondása szerint előbb a köz- és magánegészségügy teljes viszonyát kell rendszerszinten újragondolni, erről pedig társadalmi egyeztetést is terveznek.
Kaló szerint a magánegészségügyre szükség van, de nem elsősorban a várólisták csökkentése miatt, hanem a közfinanszírozott ellátás kiegészítéseként. Úgy véli, lehetővé kell tenni, hogy aki a közellátásban biztosítottnál többet szeretne és hajlandó fizetni érte, további szolgáltatásokat vehessen igénybe – ennek feltételeit azonban világosan szabályozni kell. A döntést nem egyetlen szakpolitikus véleményére, hanem társadalmi konszenzusra alapozná.
A bejelentett irányok közös pontja, hogy mindegyik erős elemzői kapacitást feltételez: az eredményalapú gyógyszertámogatás, a kórházi ösztönzők és a keményebb ártárgyalások is adaton állnak vagy buknak. Az intézmény ezt a hátteret két évtized alatt veszítette el, és a főigazgató szerint az újjáépítéshez szükséges többletforrás nagysága még nem ismert.
