Csütörtök éjjel nyilvánossá válik az az oldal, amely a kórházi fertőzések és járványok intézményi adatait közli. A felület a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) internetes oldaláról lesz elérhető, és első körben az egészségügyi ellátással összefüggő járványok, valamint a Clostridioides difficile-fertőzések adatai kerülnek ki. Az adatközlésről Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos beszélt a szerdai háttérbeszélgetésen.
„Egy fejlődő, tanuló rendszert szeretnénk”
Az országos tisztifőorvos régóta várt és fontos állomásnak nevezte ezt a fajta adatközlést. Reményei szerint a nyilvánosság a kórházakat is segíti abban, hogy növekedjen a betegbiztonság, és megtegyék az ehhez szükséges fejlesztéseket.
Oroszi Beatrix ugyanakkor kifejezetten elhatárolódott attól, hogy a közzététel az intézmények megszégyenítéséről vagy egyfajta rangsor felállításáról szólna. A cél megfogalmazása szerint az, hogy a kórházi fertőzéseket lehetőség szerint elkerüljék, figyeljék a gyakoriságot, kiderüljön, hol kell beavatkozni, és mérhető legyen, hatékonyak-e a meghozott intézkedések.
„Nem szeretnénk, ha rangsorok képződnének, nem szeretnénk, hogy a kórházakba és az ellátórendszerbe vetett bizalom csökkenne” – fogalmazott az országos tisztifőorvos, hozzátéve: „egy fejlődő, tanuló rendszert szeretnénk”.
Miért nem hasonlíthatók össze egyszerűen a kórházak
A rangsorolás elutasítása mögött módszertani érv áll. Oroszi Beatrix kitért arra, hogy egy adott intézmény fertőzési mutatóit jelentősen befolyásolja az intézmény profilja, az ellátott betegek egészségi állapota és az ellátás összetettsége. Ugyanilyen súllyal esik latba az is, hogy milyen intenzitással történik a fertőzések felderítése és mikrobiológiai igazolása.
Ez utóbbi különösen fontos szempont: az a kórház, amely alaposabban keresi és laboratóriumi vizsgálattal is igazolja a fertőzéseket, magasabb számokat jelenthet, mint egy kevésbé következetesen vizsgálódó intézmény – anélkül, hogy a betegellátása rosszabb lenne. Éppen ezért a fertőzési mutatók mellett olyan indikátorok is megjelennek az adatbázisban, amelyek segítik az adatok helyes értelmezését.
Az adatközlést komoly kommunikációs kampány előzte meg, hogy mindenki a megfelelő következtetéseket tudja levonni a számokból. Az aktív fekvőbeteg-ellátó intézményeknek is bemutatták a felületet, vagyis a kórházak előre látták, milyen formában kerülnek nyilvánosságra a rájuk vonatkozó adatok.
Több év alatt épült adatbázisra épül a felület
A most nyilvánossá váló számok nem újonnan gyűjtött adatok. A Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) több év alatt kialakított adatbázisára épülnek, ahol az adatgyűjtés és a feldolgozás egységes definíciók és validált surveillance-módszertan alapján zajlik.
A módszertan egyik alapelve egybevág az országos tisztifőorvos által mondottakkal: az intézményi adatok önmagukban nem alkalmasak a kórházak egyszerű rangsorolására vagy összehasonlítására. A közlés tehát nemcsak kommunikációs szándékként, hanem a rendszer szakmai kereteként is rögzíti ezt a korlátot.
Kártyák, grafikonok, ötéves idősorok
Az adatokat egy új, interaktív felületen, úgynevezett dashboardon lehet majd böngészni. A felhasználó az országos adaton túl kiválaszthatja az adott intézményt és az évet, ezután kártyákon, csempéken és grafikonokon jelennek meg az adott kórház betegellátási és fertőzési adatai, ötéves idősorokban.
