A következő hónapokban tovább erősödik az El Niño, az év végére nagyon erőssé válhat, és a hatásai 2027-ben is érvényesülnek – közölte csütörtökön a Meteorológiai Világszervezet (WMO). A szervezet globális előrejelző központjainak prognózisai szerint közel 100 százalékos a valószínűsége annak, hogy a jelenség 2027 februárjáig fennmarad.
Rekordközeli értékek a Csendes-óceánban
A számok magyarázzák a magabiztos előrejelzést. A közép- és kelet-egyenlítői Csendes-óceán térségében a tengerfelszín hőmérsékleti eltérését mérő Nino 3.4 index május és július között átlagosan 1,5 Celsius-fokkal, júliusban pedig már 2,0 Celsius-fokkal haladta meg a szokásos értéket. Július vége és augusztus közepe között a heti adatok 2,2–2,6 Celsius-fokos pozitív eltérést mutattak.
A felszín alatt még szélsőségesebb a helyzet: egyes területeken júliusban és augusztus elején több mint 8 Celsius-fokkal volt magasabb az átlagosnál az óceán hőmérséklete. A WMO szerint a felszíni és a mélyebb rétegekben mért viszonyok egyaránt a jelenség fennmaradását és további erősödését támasztják alá. A szervezet közlése szerint most először adott ennyire egyértelmű előrejelzést az El Niño/La Niña helyzetértékelés, ami az előrejelző hálózaton belüli erős egyetértést tükrözi.
Aszály, árvíz, hőhullámok
Az El Niño a kelet-csendes-óceáni tengerfelszíni hőmérséklet időszakos felmelegedése, amely a passzátszelek gyengülésével függ össze. Természetes éghajlati jelenség, rendszerint két-hét évente alakul ki, és általában legfeljebb egy évig tart. Világszerte átrendezheti a csapadék- és hőmérsékleti viszonyokat, növelve az árvizek, az aszály és a szélsőséges hőség kockázatát.
Az El Niño „a szemünk előtt válik egyre erőteljesebbé” – közölte António Guterres ENSZ-főtitkár, hozzátéve, hogy a tudományos eredmények nem hagynak kétséget afelől: a bolygó ismeretlen vizekre evezett, amelyek egyre melegebbek.
Celeste Saulo, a WMO főtitkára közölte, hogy a szervezet a nemzeti meteorológiai és hidrológiai szolgálatokkal közösen fokozza a felkészülést és a korai előrejelzést. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jelenség ereje önmagában nem határozza meg, egy adott országban milyen súlyos következményekkel jár majd: a hatások a földrajzi elhelyezkedéstől és az évszaktól is függnek, és más éghajlati tényezők – köztük az Indiai- és az Atlanti-óceán állapota – szintén módosíthatják őket.
A WMO szeptember és november közötti időszakra vonatkozó, több modellt összevető előrejelzései szerint szinte valamennyi szárazföldi térségben nő az átlagosnál magasabb hőmérséklet valószínűsége, a csapadékviszonyok pedig az erős El Ninóra jellemző légköri reakciót követhetik. Az, hogy ez egy-egy régióban pontosan mit hoz, a Saulo által említett helyi tényezőkön múlik – a felkészülésre viszont a mostani előrejelzés szokatlanul hosszú időt hagy.
