A pollenszezon kora nyári átmeneti időszakában egyszerre több fás és lágyszárú növény virágpora okozhat tüneteket – figyelmeztet az NNGYK napi pollenjelentése. A fenyőfélék és a pázsitfűfélék pollenkoncentrációja országosan magas, miközben hőhullám és rekorderős UV-sugárzás is nehezíti a napokat. A terhek a hét elején várhatóan fokozatosan emelkednek.
Az eperfafélék, a csalánfélék és az útifű pollenje alacsony-közepes tartományban alakul, de országosan alacsony koncentrációban jelen van a levegőben a tölgy, a platán, a nyír, a ciprus- és tiszafafélék, a bodza, a vadgesztenye, a bükk, a dió és a kőris virágpora is. A lágyszárú allergének közül a lórom és az ernyősvirágzatúak pollenje szintén mérhető mennyiségben terheli a levegőt. A kültéri allergén gombák spóraszáma jellemzően alacsony-közepes szinten marad.
Sokan a „nyárfaszöszt" okolják ilyenkor a tüneteikért – ez azonban tévhit. Az NNGYK jelentése szerint a levegőben úszó fehér pelyhek a nyárfa terméséből származnak, allergén fehérjéket nem tartalmaznak, és pollenallergiás tüneteket nem váltanak ki. Akinél ebben az időszakban orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés vagy könnyezés jelentkezik, annál nagy valószínűséggel a valóban jelen lévő allergén növények pollenszemei okozzák a panaszokat.
Hőhullám tetézi a bajt
A Meteoklinika humánmeteorológiai előrejelzése szerint az allergiásoknak nemcsak a pollennel kell megküzdeniük: az idei legerősebb UVB-sugárzás mindenkit érint, a hetes index feletti értékek megfelelő bőr- és szemvédelem nélkül barnább bőrűek számára is komoly kockázatot jelentenek. A félárnyék szinte semmilyen védelmet nem nyújt, a déli órákban kifejezetten kerülendő a napon tartózkodás. A napszúrás veszélye kedden nyári szintű, a fejvédelem ezért különösen fontos.
A sokfelé 30 fok fölé kúszó hőmérséklet a keringési rendszert is komolyan megterheli: a Meteoklinika szerint megnő a rosszullétek, a szívelégtelenség, a nehézlégzés, a szédülés és a leeső vérnyomás kockázata, de a trombózis veszélye is magasabb. A fokozódó fáradékonyság és figyelmetlenség a közlekedésben is baleseti kockázatot jelent, ráadásul a felhevülő autók szintén veszélyforrásnak számítanak. A folyamatos folyadékpótlás elengedhetetlen, a hőgörcsök veszélyével már most számolni kell. A hőhullámot szerdán hidegfront zárja le, ami azonban maga is komoly időjárási változást hoz.
Magyarországon 3,5 millióra tehető az allergiások száma, közülük becslések szerint 1,5 millióan a parlagfű pollenjére érzékenyek. Az Országos Közegészségügyi Intézet korábbi felmérése a lakosság mintegy 20 százalékát érintettként azonosította, más becslések szerint azonban valójában a magyarok legalább 30 százaléka szenved orvos által is megerősített pollenallergiában. Egyes tanulmányok szerint az utóbbi negyedszázadban megkétszereződött az allergiások száma.
Dr. Moric Krisztina allergológus, klinikai immunológus szerint évről évre egyre több embert érint a pollenallergia, és egyre hosszabbra nyúlik a szezon. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tendencia nem új: az allergiaszezon évek óta egyre korábban kezdődik, és ezzel az érintettek szenvedése is hosszabb időszakot ölel fel. Az időjárás is befolyásolja a pollenterhelést: tartós száraz, szeles időben magasabb koncentrációban van jelen a levegőben a virágpor, míg esős, hűvösebb periódusokban valamelyest csökken a megterhelés.
„Ha azt érezzük, hogy az életminőségünket befolyásolják a tünetek, akkor mindenképp érdemes orvos segítségét kérni." – Dr. Moric Krisztina, allergológus, klinikai immunológus
A szakember szerint a kivizsgálást nem érdemes halogatni, ha az allergia miatt valaki rosszul alszik, fáradtabb, nehezebben koncentrál, vagy a munkájában zavarják a tünetek. A vény nélkül kapható antihisztaminok enyhébb esetekben átmeneti megoldást kínálnak, ám bizonyított allergiánál nemcsak a tüneti kezelés válik célzottabbá, hanem az immunterápia is elérhetővé válik – injekciós formában, illetve szájon át alkalmazható tabletta vagy spray formájában.
A mindennapi életben is sokat segíthetnek egyszerű praktikák. A legfontosabb, hogy kültérről hazaérve ne vigyük be magunkkal a pollent: érdemes átöltözni, arcot mosni, zuhanyozni és hajat mosni. A pollen ugyanis megtapad a hajon, a ruhán és a bőrön, és ha így fekszünk le, az éjszakai pihenést is megzavarhatja. A szellőztetést reggeli vagy esti órákra célszerű időzíteni, amikor alacsonyabb a pollenkoncentráció, az ágyneműt rendszeresen cserélni, a dohányzást pedig kerülni.
Régóta tartja magát az a tévhit, hogy allergiára kalcium segít – még pollenallergiánál is sokan nyúlnak ehhez. A valóság azonban az, hogy a kalcium allergiás tünetekre semmilyen hatást nem fejt ki, szedése legfeljebb hamis biztonságérzetet ad, miközben a valódi tünetek kezelése elmarad.
Külön figyelmet érdemel az orrspray-függőség kérdése. Egy felmérés szerint a magyarok mindössze 40 százaléka használja tudatosan, néhány napig az érszűkítő, nyálkahártya-lohasztó hatóanyagot tartalmazó készítményeket, és csak minden második magyar tudja, hogy 5-7 napos alkalmazás után rá lehet szokni. Minden huszadik magyar allergiaszezonban is ilyen orrsprayhez nyúl, anélkül hogy a rászokástól tartana – holott ezeket kizárólag nátha vagy influenza esetén, legfeljebb egy hétig szabadna alkalmazni. A felmérés alapján a lakosság 9 százaléka volt már orrspray-függő, 6 százaléka jelenleg is az – ami egészségügyi mellékhatásokkal és felesleges kiadásokkal jár együtt.
