Ruszin-Szendi Romulusz leendő honvédelmi miniszter élesen bírálta azt a gyakorlatot, amely lehetővé tette, hogy Orbán Gáspár a háborús veszélyhelyzet ellenére elhagyja a Magyar Honvédség állományát. A tiszás politikus szerint a döntés rávilágít a kettős mérce jelenlétére és a politika káros beszivárgására a hadsereg működésébe.
Kettős mérce a veszélyhelyzet alatt
A leendő tárcavezető közösségi oldalán hívta fel a figyelmet arra a különös helyzetre, hogy miközben a honvédségnél létszámstop van érvényben, bizonyos személyek előtt mégis megnyílik a távozás útja. Az információk szerint Orbán Gáspár közös megegyezéssel szerel le, és napokon belül végleg távozik a seregtől.
„Egyre furcsább dolgok történnek a honvédségnél. Orbán Gáspár a hírek szerint közös megegyezéssel leszerel és napokon belül távozik a Magyar Honvédség állományából”
– írta bejegyzésében Ruszin-Szendi Romulusz, hozzátéve, hogy a jelenlegi szabályozás sokak számára ellehetetleníti a kilépést.
„Az elmúlt időszakban a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva sok katonát nem engedtek leszerelni, még akkor sem, ha már korábban beadták a kérelmüket. De úgy tűnik, mégis vannak, akiknek megnyílik az út a kilépésre.”
A politikus szerint ez a helyzet súlyos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a vezetés biztosítja-e a jogegyenlőséget a szervezeten belül: „Ugyanazok a szabályok vonatkoznak mindenkire?”
Politikai nyomás és megbomló egység
Ruszin-Szendi megjegyezte, hogy a katonai vezetés tagjai között is téma a pártpolitika romboló hatása. Úgy látja, a külső beavatkozás jelentősen rontotta a hadsereg társadalmi megítélését és a katonák közötti belső kohéziót. A politikus szerint a transzparencia hiánya és a kivételezés gyanúja tovább gyengíti a honvédség szakmai alapjait.
Teljes átvilágítás és jogi felelősségre vonás
A leendő miniszter pénteken egyértelművé tette, hogy hivatali idejének kezdetén nemcsak személyi, hanem gazdasági szempontból is alapos vizsgálat alá veti a Honvédelmi Minisztériumot, a Magyar Honvédséget és az összes kapcsolódó háttérintézményt.
A tervek szerint az átvilágítás során kiemelt figyelmet fordítanak az esetleges vagyoni visszaélésekre és a gyanús szerződésekre. Amennyiben az ellenőrzés során csalás vagy bármilyen más törvénytelenség gyanúja merül fel, a tárca haladéktalanul megindítja a szükséges hatósági eljárásokat az érintettekkel szemben.
