A leköszönő rendszer egyik legrejtélyesebb és legveszélyesebb katonai vállalkozása körül is szorul a hurok. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) megerősítette: hivatali visszaélés és más bűncselekmények gyanúja miatt eljárás indult a csádi magyar katonai misszió ügyében.
Szigorú határidő a Honvédelmi Minisztériumnak
Az ügyészség egyelőre „feljelentés kiegészítést” rendelt el, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy gőzerővel gyűjtik a bizonyítékokat a hivatalos nyomozás megindításához. Információk szerint a hatóság pár napos, rendkívül szoros határidővel kért be releváns dokumentumokat a Honvédelmi Minisztériumtól (HM).
A vizsgálat fókuszában álló kérdések:
-
Valóban nemzeti érdekeket szolgált-e a misszió, vagy egy szűk kör magánakciójáról volt szó?
-
Történt-e hivatali visszaélés a döntéshozatali láncban?
-
Megfelelő volt-e a katonák felkészítése a várható kockázatokhoz képest?
A „százados” kitálalt: 50 százalékos halálozási kockázat?
Az ügy azután kapott új lendületet, hogy Pálinkás Szilveszter korábbi százados – a honvédség egykori arca és Orbán Gáspár egykori akadémiai társa – a Telex 2026 című műsorában döbbenetes részleteket osztott meg a tervekről.
„Számomra elfogadhatatlan volt, hogy a HM és a katonai vezetés kiszolgálja a miniszterelnök fiának az akaratát, bármekkora hülyeség is. Valójában nemzeti érdekünk nem fűződik ehhez a misszióhoz” – fogalmazott Pálinkás.
A legsúlyosabb állítás szerint ifjabb Orbán Gáspár saját bevallása szerint is 50 százalékos harcértékvesztéssel (vagyis a katonák felének elvesztésével) kalkulált a misszió során. Ez a kijelentés még katonai körökben is kiverte a biztosítékot, hiszen ilyen mértékű kockázatvállalás csak kényszerítő nemzeti érdek esetén lenne elfogadható.
Titkos levél: Magyar katonák a terroristák ellen?
A vizsgálat fontos darabja az a 2023-as levél, amelyet Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnök küldött Orbán Viktornak. A dokumentum szerint a csádi vezetés nem csupán kiképzést várt el, hanem szükség esetén közvetlen katonai beavatkozást is a terrorista csoportok ellen.
Ez a fordulat alapjaiban cáfolja a kormány korábbi kommunikációját, amely csupán „humanitárius és kiképzési” feladatokról beszélt. Úgy tűnik, a magyar katonákat egy olyan polgárháborús övezet közepébe küldték volna, ahol a túlélési esélyeik a szerencsén múltak volna.
Tisztogatás és elszámoltatás
Az ügyészségi vizsgálat illeszkedik abba a folyamatba, amelyben sorra dőlnek ki a csontvázak a szekrényből. Míg a bukott kormány propagandistái pihenőre vonulnak, az ügyészségre vár a feladat, hogy tisztázza: ki és miért akarta kockára tenni magyar honvédek életét egy távoli, idegen háborúban.
