Komoly statisztikai csatává alakult az Országgyűlés legutóbbi ülése, ahol Dúró Dóra (Mi Hazánk) interpellálta Lannert Judit frissen kinevezett oktatási minisztert. A vita középpontjában a 2012-ben bevezetett kötelező mindennapos testnevelés hatásai, valamint a hazai gyermekelhízás aggasztó statisztikái álltak. A Lakmusz tényellenőrzése utánajárt, hogy a vitapartnerek által idézett adatok valójában mit mutatnak.
Lannert Judit miniszteri jelölése óta határozottan képviseli azt az álláspontot, hogy a kötelező iskolai sportolás nem hozta meg a várt eredményeket. Szerinte a merev rendszer miatt a diákok tömegei hagyták abba a délutáni, minőségi egyesületi sportolást, ami egyenes úton vezetett a túlsúlyos gyerekek számának növekedéséhez. Dúró Dóra ezzel szemben a mindennapos testnevelés megvédése mellett érvelt, és a negatív trendeket kizárólag a Covid-járvány alatti elhibázott iskolabezárások számlájára írta.
Mit mutat a valóság? Hullámzás a folyamatos romlás helyett
A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) hivatalos, 5-12. évfolyamos diákok körében végzett mérései árnyalják a politikusok radikális kijelentéseit.
Ha a mérések szerint az egészségzónán kívül eső (túlsúlyos és elhízott) gyerekek arányát együttesen vizsgáljuk, az látszik, hogy a 2015/2016-os tanévhez képest – amikor a mindennapos testnevelés a teljes iskolarendszerben kötelezővé vált – a jelenlegi, 2025/2026-os tanévre a mutató 25 százékról 28 százalékra emelkedett.
Ez a 3 százalékpontos növekedés ugyan igazolja, hogy a helyzet romlott, ám cáfolja Lannert Judit azon állítását, miszerint a növekedés folyamatos lett volna. A statisztikákban ugyanis egyértelmű hullámzás látható: a mutató a 2021/2022-es tanévben érte el a csúcsát 32 százalékkal (itt Dúrónak igaza van a Covid-hatást illetően), majd egy jelentős javulási szakasz után a legutóbbi időszakban állt ismét növekedési pályára.
Előkerültek a részadatok és a csúsztatások
A parlamenti vita során mindkét fél igyekezett a saját narratívájához igazítani a részeredményeket:
-
Dúró Dóra a lányok testtömegindex-adataival példálózott, azt állítva, hogy a túlsúlyosság 2022 óta stagnál. A valóságban a nemek szerinti bontás azt mutatja, hogy az utolsó két tanévben a legtöbb korcsoportban nőtt a túlsúlyos vagy elhízott lányok aránya, a stagnálásról szóló kijelentés pedig csak akkor állja meg a helyét, ha az 1-1 százalékos elmozdulásokat figyelmen kívül hagyjuk.
-
Lannert Judit a 14 éves fiúk adatait idézte, ahol az egészségzónában lévők aránya 73 százalékról 69 százalékra esett, miközben a problémás csoport aránya 9-ről 13 százalékra nőtt. A miniszter által idézett számok pontosak, ám a terminológiát elvétette: a felsorolt százalékok a NETFIT-ben nem a „túlsúlyos”, hanem a súlyosabb, „elhízott” kategóriát jelölik.
KSH-adatok és a sportegyesületek helyzete
A miniszter azon érve, miszerint a gyerekek a kötelező tesiórák miatt elmaradoznak a délutáni edzésekről, részben találkozik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számaival. A statisztikák szerint mind a versenyszerűen sportolók, mind az iskolai sportkörök tagjainak száma csökkenő tendenciát mutat. Az ok-okozati összefüggés azonban kérdéses, hiszen ez a csökkenés már jóval a mindennapos testnevelés 2012-es bevezetése előtt, a kétezres évek közepén megkezdődött, és szorosan összefügg a közoktatásban tanuló gyermekek összlétszámának általános visszaesésével is.
Nemzetközi pofon Magyar Péter kijelentésének
Az ügyben megszólalt Magyar Péter miniszterelnök is, aki egy videóban úgy fogalmazott, hogy a gyermekelhízás tekintetében Magyarország produkálja a legrosszabb adatokat a teljes Európai Unióban.
A WHO nemzetközi felmérése, a 7-9 évesek körében végzett Gyermekkori Elhízás Felügyeleti Kezdeményezés (COSI) legfrissebb adatai azonban teljesen megcáfolják a kormányfő szavait. A legutóbbi, 2022–2024 közötti vizsgálat szerint a magyar gyerekek 28 százaléka tartozik a túlsúlyos vagy elhízott kategóriába, amivel Magyarország az uniós középmezőnyben helyezkedik el. Nálunk lényegesen rosszabb mutatókkal rendelkezik többek között Olaszország, Spanyolország, Horvátország, Portugália, de még a skandináv Svédország és Finnország is, így a „legrosszabb uniós adat” vádja erős politikai túlzásnak bizonyult.
