Akár két év börtönbüntetéssel is sújthatóvá válnak azok a közéleti szereplők, akik eltitkolják a vagyonukat, vagy szándékosan téves adatokat adnak meg a jövőben. A kormány kedd este nyújtotta be azt az uniós törvénycsomagot, amely alapjaiban szabja át az évtizedek óta bíróságok és civil szervezetek által kritizált vagyonnyilatkozati rendszert. A reform hatására Orbán Viktornak pártelnöki minőségében is kötelező lesz számot adnia az anyagi helyzetéről, az új szabályok pedig a korábbinál lényegesen tisztább képet mutathatnak a politikusok valós hátteréről -írja a Telex.
Az Integritás Hatóság kapja meg a kontrollt
Az új szabályozás értelmében a dokumentumok valódiságát az Integritás Hatóság ellenőrzi majd. A szigorítás a politikai elit széles körét érinti: a kormánytagok, a parlamenti képviselők és a polgármesterek mellett valamennyi közjogi tisztségviselőnek, bírónak, ügyésznek, valamint az állami intézmények vezetőinek is kötelező lesz a nyilatkozattétel.
A jelenlegi struktúrát régóta érték elmarasztalások, mivel a hatályos rendszerben gyakorlatilag érdemi ellenőrzés és szankciók nélkül maradtak a bevallások. „Aki közéleti szerepet vállal, annak nemcsak önmérsékletet kell tanúsítania, de számot kell tudnia adni a vagyonáról és annak a forrásáról” – fogalmazott Magyar Péter egy kedd esti videós állásfoglalásában.
Brüsszeli nyomásra tűnnek el a homályos sávok
A vagyonnyilatkozatok reformja kulcskérdés az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon, a zárolt uniós források lehívásának ez az egyik legfőbb gátja. Az Orbán-kormány 2022-ben három alkalommal is módosította a szabályokat: előbb az Európai Parlament mintájára egy lazább rendszert vezettek be, majd visszaállították a korábbi formát, végül korlátozott ellenőrzési jogkört biztosítottak az Integritás Hatóságnak.
A brüsszeli kifogások és a civil kritikák azonban megmaradtak, mivel a politikusoknak eddig nem kellett feltüntetniük az életvitelszerűen használt saját ingatlanukat, a jövedelmeknél pedig pontos összegek helyett tág, bruttó 1 és 5 millió forint közötti sávokat is elegendő volt megjelölniük.
A mostani módosítás eltörli a sávos rendszert, így a jövőben a havi átlagos jövedelem pontos összegét kell rögzíteni minden tisztségnél, visszamenőleg három évre. Kötelezővé válik a külföldi ingatlanok bevallása, az adásvételek időpontja, jogcíme, valamint a kifizetett pontos ellenérték is.
Vége a kézzel írt, olvashatatlan dokumentumoknak
A törvényjavaslat megszünteti a nehezen kibontható, kézzel kitöltött és beszkennelt lapok korszakát. A bevallásokat a jövőben kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani, a képviselői adatokat pedig digitálisan kereshető formában kell közzétenni a korábbi, átláthatatlan, több ezer oldalas ömlesztett PDF-fájlok helyett.
A kötelezettség kiterjed az állami támogatásban részesülő pártok vezetőire és a velük egy háztartásban élő családtagokra is. Emiatt a parlamentben ülő Magyar Péter és Toroczkai László mellett Orbán Viktornak, Semjén Zsoltnak és a Demokratikus Koalíció elnökének, Varju Lászlónak is kötelező lesz a nyilatkozattétel. Ha egy pártvezető ezt elmulasztja, az érintett párt éves állami támogatását felfüggesztik, ami a Fidesz esetében több százmillió forintos tételt jelent.
Letöltendő börtön és politikai tiltás a büntetés
A Büntetőtörvénykönyv szigorításával a kötelezettség puszta elmulasztásáért egy évig, a szándékos adateltitkolásért vagy hamis adatok közléséért pedig akár két évig terjedő börtönbüntetés szabható ki. Az Integritás Hatóság a parlamenti Mentelmi Bizottságtól függetlenül is indíthat vizsgálatot, ha egy politikusnál a hivatalos bevételeivel nem igazolható vagyonnövekedést tapasztal.
A hatóság közvetlen hozzáférést kap az állami nyilvántartásokhoz, adatokat kérhet be, és személyes meghallgatást is elrendelhet. Ha bebizonyosodik a szándékos csalás, a hatóság kezdeményezheti az érintett politikus megbízatásának megszüntetését. Amennyiben a döntéshozó szervezet ezzel nem ért egyet, azt nyilvánosan és részletesen indokolnia kell.
-
A miniszterek és államtitkárok felmentését a miniszterelnöknél kezdeményezhetik. Ha a kormányfő 15 napon belül nem lép, a hatóság a Kúriához, végső soron pedig az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
-
A pozíciójukból elmozdított tisztségviselők három évig nem tölthetnek be olyan munkakört, amely vagyonnyilatkozat-tételhez kötött.
-
Kisebb, nem szándékos adminisztratív hibák esetén 100 ezer és 5 millió forint közötti bírság szabható ki, ám a törvényalkotó ebből a körből kivonta a kormánytagokat, a képviselőket, a bírákat és a polgármestereket.
Rendkívüli ülésen döntenek a csomagról
Az új rendszer szerinti első rendes leadási határidő 2027. január 31. lesz, a 2026. december 31-i állapotnak megfelelően. A jogszabály ugyanakkor tartalmaz egy azonnali hatályú kitételt is: a kormány leköszönt minisztereinek, államtitkárainak és családtagjaiknak a hatálybalépést követő 30 napon belül rendkívüli vagyonnyilatkozatot kell tenniük az aktuális helyzetről, amelyet már az új szabályok szerint ellenőriznek.
A törvényjavaslatról a parlament már a jövő keddi rendkívüli ülésén tárgyal, és a gyors elfogadást követően a csomag jelentős része a kihirdetés utáni harmadik napon életbe is lép.
