Az Europion legfrissebb, ezerötszáz fős reprezentatív felmérése az ukrajnai Barátság kőolajvezetéket ért januári támadás és a magyar–ukrán konfliktus társadalmi megítélését vizsgálta. Az adatokból kiderül, hogy a lakosság többsége nem tart egy Magyarország elleni ukrán szabotázsakciótól, a két ország közötti feszültség okát pedig elsősorban az aktuális választási kampányban látják az emberek.
Megosztja a szavazókat a miniszterelnöki vétó
Miután orosz támadás érte a Barátság vezetéket, a hazai kőolajellátás körüli események a közvélemény figyelmének középpontjába kerültek. A kutatás szerint a magyarok harminckilenc százaléka mélyebben is elmélyül a témában, míg negyvenhat százalék csak a szalagcímek szintjén tájékozódik. A fejleményeket leginkább a hatvan év feletti korosztály kíséri figyelemmel. A kialakult kőolajhiány miatt Orbán Viktor miniszterelnök politikai zsarolással vádolta meg Kijevet, és megvétózta a kilencvenmilliárd eurós uniós hitel folyósítását.
A felmérés rámutatott, hogy a teljes népesség huszonkilenc százaléka nem ért egyet a kormányfői vétóval, huszonegy százalékuk viszont kifejezetten támogatja a döntést. A tiltakozók aránya az ötvenes korosztályban a legmagasabb, míg a legfiatalabbak alig tíz százaléka ellenzi a lépést. A vétót támogatók tábora demográfiailag is megosztott: huszonhárom százalékuk nem rendelkezik érettségivel, negyedük pedig községekben él. Pártpreferencia alapján éles a határvonal, hiszen a lépéssel egyetértők ötvennyolc százaléka a Fideszre szavazott az EP-választáson, miközben a Tisza Párt szimpatizánsainak mindössze egy százaléka állt be a döntés mögé.
Nem tartanak ukrán szabotázsakciótól a magyarok
A miniszterelnök a múlt héten a kritikus energetikai infrastruktúra fokozott védelmét is elrendelte, miután hivatalosan úgy fogalmazott: „megtámadtak minket”. Ezt a bejelentést a lakosság negyvenhét százaléka kiemelten követi, de beszédes adat, hogy majdnem minden ötödik válaszadó egyáltalán nem is hallott a vészhelyzeti intézkedésről. A magasabb iskolai végzettség itt is meghatározó, a diplomások jóval nagyobb arányban követik ezeket a híreket.
A fokozott kormányzati védelem ellenére a magyarok harminchét százaléka egyáltalán nem tart valós veszélynek egy hazánk elleni ukrán szabotázsakciót. A legkevésbé az idősek aggódnak emiatt, de regionális eltérések is mutatkoznak: a keleti országrészben tizennégy, míg középen csupán öt százalék tart egy esetleges beavatkozástól. Pártszimpátia alapján is jól látható a különbség, mivel a kormánypárti szavazók közel harmada tart egy akciótól, míg az ellenzéki Tisza Párt voksolói körében ez az arány minimális.
A kampánynak tudják be a hirtelen feszültséget
Az adatfelvétel során a kutatók arra is rákérdeztek, hogy a lakosság miben látja az ukrán–magyar diplomáciai viszony hirtelen kiéleződését. A válaszadók abszolút többsége, ötvenkét százaléka szerint egyértelműen a választási kampány áll a feszültség hátterében. Huszonkét százalék az ukrán vezetés magyarellenességét jelölte meg kiváltó okként, tizenhárom százalék pedig a szomszédban zajló háború természetes hozadékának tartja a jelenlegi helyzetet.
Az Europion a február végén készített reprezentatív kutatásában a mintát a demográfiai jellemzők és a korábbi választási preferenciák alapján is súlyozta az országos pontosság elérése érdekében.
