Levelet írtak az Európai Parlament – a jobbközép Európai Néppárt (a KDNP jelenlegi és a Fidesz volt uniós pártcsaládja), a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a szélsőbaloldaliak – frakcióvezetői Ursula von der Leyennek, és Jourova, Dombrovskis, Ferreira, Gentiloni és Reynders biztosoknak. A levél szerint súlyosan problémás a státusztörvény tervezete és a whitsleblower directive átültetése a magyar jogba.
"Különösen aggasztónak tartjuk a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvénytervezetet és egyes kapcsolódó törvények módosítását (ún. státusztörvény), amely drasztikusan korlátozná a tanárok alapvető jogait, véleménynyilvánítási szabadságukat, rendkívül nagymértékben csökkentené szakmai autonómiájukat és drasztikusan csorbítaná munkavállalói jogaikat, beleértve a sztrájkjogot is" - áll a frakcióvezetők levelében.
A törvény korlátozná a tanárokat abban, hogy munkahelyükön és azon kívül is kifejezzék a hivatalban lévő kormány bizonyos ideológiai meggyőződéseit bíráló véleményüket. Lehetővé tenné a munkáltató számára, hogy ellenőrizze a tanárok azon elektronikus eszközeit, amelyeket tanításhoz használnak, még akkor is, ha az eszközt nem a munkáltató biztosítja.
A frakcióvezetők szerint ugyancsak elfogadhatatlan és az Unió alapelveivel szembe megy a 2023. április 11-én a magyar Országgyűlés által elfogadott új jogszabály (ún. panasztörvény), amely lehetővé teszi az állampolgárok számára, hogy bejelentést tegyenek a magyar életmóddal és az Alaptörvénnyel ellentétes tevékenységekről, beleértve a "házasság és a család alkotmányosan elismert szerepét" sértő tevékenységeket.
„Úgy véljük, hogy ezek a rendelkezések, ha megvalósulnak, komoly veszélyt jelentenek az LMBTIQ emberek jogaira és a véleménynyilvánítás szabadságára” – írták a politikusok, akik frakcióik nevében elmondták, úgy tűnik, a magyar kormány által vállaltak a semmibe foszlanak a két törvénnyel.
A státusztörvény drasztikusan korlátozná a tanárok alapvető jogait, véleménynyilvánítási szabadságukat, rendkívül nagymértékben csökkentené szakmai autonómiájukat Fotó: Pixabay
Véleményük szerint az új kezdeményezések az akadémiai szabadság egyértelmű romlását jelentik, és azokat is a felhatalmazó feltételek hatálya alá kell sorolni. „Különösen az ESZA+ program keretében történő kifizetések felfüggesztésére szólítunk fel, mivel Magyarország nem teljesítette a programban a tanárok javadalmazásának reformjára vonatkozó konkrét konzultációs kötelezettségeket, beleértve a szakszervezetekkel való érdemi konzultációt” – olvasható a frakcióvezetők közleményében.
Természetesen megérkezett a magyar válasz a státusztörvény támadásával kapcsolatban. A köznevelést és a pedagógusok új életpályáját támogató törvénytervezetek a köznevelés színvonalának javítását szolgálják, a pedagógusok pedig további béremelésére és egyszerűsített előmenetelre számíthatnak - közölte a Belügyminisztérium (BM).
A tárca szerint a törvénytervezetekről másfél hónapja tart a szakmai egyeztetés, rendszeresek a tárgyalások az érdekképviseletekkel, a szakmai szervezetekkel, a Nemzeti Pedagógus Karral és az Országos Köznevelési Tanáccsal. A minisztérium a szakmai egyeztetések lezárását követően terjeszti a törvényjavaslatokat a kormány elé.
„A törvénytervezetek a pedagógusok új életpályáját, a köznevelés színvonalának javítását szolgálják. Az oktatásban a gyermekek az elsők, a pedagógusok további béremelésére, egyszerűsített előmenetelre számíthatnak. Aki jobban tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet” – olvasható a BM közleményében.
A pedagógusok közszolgálatot látnak el, hiszen a gyermekek oktatása, nevelése a feladatuk, a köznevelési foglalkoztatott jogviszony bevezetése ezt teszi egyértelművé. Az új felmondási szabályok is ennek megfelelően azt szolgálják, hogy a gyermekek és a szülők számára kiszámíthatóvá váljon a tanév, és a tanárok ne tanév közben váltsanak munkát, hanem vigyék végig az osztályaik tanítását a tanév végéig - közölte a minisztérium.
