A legtöbb lakásvásárló, vagy albérletkereső első kérdése az szokott lenni a társasházak esetében, hogy mennyi is a közös költség. Alacsony szám esetén pedig sokan megkönnyebbülnek, és ezt alapvetően egy jó jelnek veszik, hiszen sokan csak rövidtávon gondolkozunk, nem gondolunk abba bele, hogy nem feltétlen jó, ha a közös költség egy társasházban alacsony hosszútávon.
A napokban futótűzként járta be a TikTok-ot egy videó, ahol egy ingatlanszakértő azt fejti ki, hogy egyáltalán nem biztos, hogy jó, ha egy társasháznak alacsonyak a közös költségei. Ebben az esetben ugyanis könnyen lehet, hogy az építési költségek megemelkedése miatt kiürülnek a ház tartalékai és egy nagyobb, hirtelen jött felújítást már nem lesz miből kifizetni.
A Pénzcentrum annak járt utána, hogy tényleg jobban járunk-e, ha többet adunk be a közös költségbe havonta, illetve arról is megkérdeztünk szakértőket, hogy mennyivel emelkedtek átlagosan az árak és mennyit is kell fizetnünk jelenleg.
Ha egy épület eléri a 15-20 éves életkort, akkor ott sorban fognak jönni a felújítások, a problémák. És lehet, hogy a közös költség alacsony, de ha egy épület energetikailag nem hatékony, nincs rajta szigetelés stb., akkor viszont a rezsijében fogod megfizetni a különbözetet. Ráadásul az eladhatóság szempontjából is nagyon fontos az, hogy egy épületnek mondjuk milyen a külleme, illetve milyen az energetikai hatékonysága.
„Ha pedig szóba kerül az eladás, akkor sem mindegy, hogy egy épület hogyan néz ki, mondjuk kívülről: hiába van neked egy penthouse-od, hogyha az épület vakolata omlik. Illetve, ha például történik valami különleges esemény, tehát jön egy vihar és elviszi a tetőt, akkor nem részletekben fizetted meg hosszútávon a felújítási alapot, hanem akkor bizony célbefizetés van és azonnal kell cselekedni, vagy hitelbe veri magát a társasház” – fogalmazott a videóban Mlinárik Márton.
Nem feltétlen jó, ha a közös költség egy társasházban alacsony hosszútávon Fotó: ingatlan.com
A közös költségből fedezi a társasház a szokásos üzemeltetési költségeit, közüzemi számláit, rendszeresen igénybe vett szolgáltatásait. Takarítás, banki költségek, lift karbantartás, kötelező felülvizsgálatók, eseti kisebb karbantartások. Emellett a legtöbb házban felújítási alapot is fizetnek a tulajdonosok, melyből a társasházi közgyűlésen megjelentek által jóváhagyott, nagyobb projekteket fizeti a ház, mint például lépcsőház festés, hőszigetelés, vagy egyéb felújítások.
„Ezzel kapcsolatosan általánosságban elmondható, hogy mivel nagyon kevés a társasházakra kiírt pályázat, illetve a hitelkamatok is elszálltak, így a társasházaknak a legtöbb esetben saját forrásból kell finanszírozniuk ezeket a felújításokat, melyekre érdemes gyűjteni a forrásokat előtakarékosság formájában” – mondta el Dén Mátyás András, a TSZOE - Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesületének elnökségi tagja. Hozzátette, nem jó dolog a közös költségen spórolni.
Ha az a szempont, hogy a közös költség kevés legyen, akkor a lépcsőház, a homlokzat, a lift le fog rohadni. Ha több közös költséget fizetünk - és a kiadásokat természetesen ellenőrizzük és a közös képviselettel együttműködve segítjük a társasház szebbé, jobbá tételét - akkor nem fog kelleni becsukni a szemünket és nagy levegőt venni a lakás ajtaján való kilépéskor, hanem megélhetjük azt, hogy a tulajdonosokkal együtt, igényes lakókörnyezetet teremtünk a társasház közös területein is.
Balogh László az ingatlan.com szakértője is egyetért a fentiekkel. Elmondta, a társasházak mostanában igazi harapófogóba kerülhetnek. A kiadások növekedését, így a lakókat terhelő magasabb közös költség díjait egyetlenegy közgyűlésen sem szavazzák meg boldogan. Ha viszont a közös befizetések nem követik le a kiadások növekedését, akkor a társasháznak előbb-utóbb elfogy a tartaléka, és a rutinszerű karbantartási és javítási munkálatok is egyre nagyobb problémát okozhatnak. Az esetleges felújításokról nem is beszélve.
„Az épület szigetelésére, energiahatékony nyílászárók cseréjére, az energiatakarékos fényforrások beszerzésére fordított összegek ugyanis sokszorsan megtérülnek. Egyrészt a közös tulajdonban lévő épületrészek rezsiköltsége is alacsony szinten tartható, másrészt pedig az egyes lakások értéke is 20-25 százalékkal magasabb, ha az ingatlan jó állapotú épületben található" – fogalmazott Balogh László, kiemelve, hogy a közös költségre kifizetett összegből csak egy kis rész fedezi a közös képviselő díját, a nagyobb rész általában a közös területek rezsiköltségére, a korszerűsítések forrását jelentő felújítási alapra megy el.
A legtöbb hazai társasházban 10 -20 százalék közötti emelést hagytak jóvá a tulajdonosok, de nem volt ritka a 40 százalék feletti ugrás sem Fotó: Freepik
Valóban emelkedtek a közös költségek a kiadásra és eladásra meghirdetett ingatlanok esetében az egy négyzetméterre jutó társasházi közös költségek középértéke tavaly ilyenkor még csak 241 forint volt Budapesten és 150 forint a vármegyeszékhelyeken. Július végére a fővárosban ez 257 forintra, a vármegyeszékhelyeken pedig 161 forintra nőtt, ami 7 százalékos drágulásnak felel meg mindkét településtípus esetében.
Egy piacra kerülő 50 négyzetméteres budapesti lakás esetében az átlagos közös költség most közel 13 ezer forint, egy megyeszékhelyen pedig több mint 8 ezer forint. „Tekintettel arra, hogy az infláció mértéke az év első felében meghaladta a 20 százalékot, ezért számítani lehet arra, hogy a közös költségek is emelkedni fognak. Ennek legfőbb oka, hogy a közös képviselet díjában foglalt költségek (iroda fenntartása, alkalmazottak bére, közös képviseletet terhelő egyéb kiadások) is nagy mértékben emelkedtek az elmúlt időszakban” – fűzte hozzá.
A THT - Társasházi Háztartás szaklap májusban készített egy felmérést a hazai társasházkezelők között, melyből kiderült, hogy a legtöbb hazai társasházban 10 -20 százalék közötti emelést hagytak jóvá a tulajdonosok, de nem volt ritka a 40 százalék feletti ugrás sem.
Idén is folytatódott a trend, miszerint a társasházi közgyűlésekre átlagosan 20 százaléka sem ment el a lakástulajdonosoknak, a maradék 80 százalékot még ezek a számok nem tudták megmozgatni. Lesz az a drágulás, ami azonban már érdekelni fogja a többséget, de amíg a lakosság túlnyomó része pénzügyi analfabéta, addig sajnos ez vélhetően nem konstruktív munkába, hanem kötekedésekbe és vagdalkozásokba fog torkollni.
A legnagyobb arcul csapás a társasházaknak a KATA "átalakítása" volt, hiszen rengeteg társasházi alvállalkozó - köztük sok a közös képviselet is - KATÁs volt, melyek most a legtöbb esetben az áfával, azaz 27%-kal többet számláznak, plusz a rájuk eső adóteher-többlet, energiaár-emelkedés és az infláció. Így nem ritka, hogy egyes költségek 50-60 százalékkal is megnőttek a házakban.
