Nem kell a defekt miatt aggódniuk a biciklizőknek, amennyiben az ohiói SMART Tire Company legújabb abroncsaival van felszerelve a kerékpárjuk. Az amerikai cég ugyanis olyan bicikliabroncsot fejlesztett ki, amely nem ereszthet le és nem is kopik.
A technológiájukat a NASA marsjárójánál alkalmazott megoldások ihlették. A szerkezet abroncsait úgy tervezte az amerikai űrügynökség, hogy ne jelentkezzen azoknál a gumiabroncsok két nagy problémája, a kopás és a levegő lassú elszivárgása. Ezen gondok elkerülésére törekedtek a SMART Tire Company mérnökei is.
Az elkészült új bicikliabroncsot az ohiói cég Metlnek nevezte el. A formája pont olyan, mint egy hagyományos kerékpárabroncsé, azonban gumi helyett nikkel-titán ötvözetből, azaz NiTinolból készült. A SMART Tire Company közlése szerint ezek az abroncsok legalább olyan jól gördülnek, mint a hagyományos gumiabroncsok.
Egy Kickstarter-kampányon keresztül rendelni is lehet belőlük. A HVG megjegyzi, óriási az érdeklődés az abroncsra: közösségi finanszírozásban 25 ezer dollárt próbált összeszedni a cég a projektre, azonban 24 nap alatt 123 ezer jött össze.
A formája pont olyan, mint egy hagyományos kerékpárabroncsé, azonban gumi helyett nikkel-titán ötvözetből, azaz NiTinolból készült Fotó: SMART Tire Company
„Szemléletváltáson megy keresztül a magyar társadalom, elkezdett a kerékpárra úgy tekinteni, mint egy élhetőbb és fenntarthatóbb világ eszközére. Ez is nagyban hozzájárul a folyamatosan magas kereslethez - jelentette ki Sipiczki Róbert, a Magyar Kerékpáripari és Kereskedelmi Szövetség elnöke korábban.
2019-ben 5-6 ezer elektromos rásegítésű kerékpárt adtak el hazánkban, 2020-ban több mint 10 ezret, 2021-ben pedig 23 ezret. Ennél is sokkal látványosabban bővült a piaca Németországban, ahol hét év alatt az eladott elektromos rásegítésű kerékpárok száma 4 ezerről 2 millióra nőtt.
Az infláció ezt az ágazatot sem kerülte el. 20-30 százalékot nőttek az alapanyagárak csak 2022 első negyedévében, amiért a forint gyenge árfolyama is okolható, de stabil valutaárfolyam mellett is 15-18 százalékos lett volna a drágulás.
