Gazdaság

A 2000-es kormányrendelet értelmében a kormány alá tartozó szervek – néhány tételtől eltekintve – október 31-ig nem fizethetnek ki lényegében semmit, ami nem bérköltség.

A magyar fizetőeszköz visszaesését több tényező befolyásolta: a vártnál nagyobb kamatemelés, az MNB kamatemelési ciklusának lezárása, illetve az euró gyengülése a dollárral szemben.

A szeptember 30-i határidő lejárta előtt 115 ezren választották az új katát a korábbi 400 ezerből, s 125 ezer új átalányadózó jelent meg a rendszerben.

A szakemberek szerint az albérletben élők, valamint az egyedül lakó idősek vannak veszélyben az elszabaduló energiaárak miatt.

Augusztus volt az első hónap, amikor a légitársaságok hozzájárulása különadó bevételei – összesen 3,272 milliárd forint – meg is jelentek már az állami büdzsében.

A kieső orosz behozatal nagyobb részét sikerül pótolni, így idén télre még akkor is elég lehet a gáz, ha nem küld semmit Moszkva.

Gyengült a forint pénteken kora estére, és a bankközi devizapiac zárásakor már 418,83 forintot fizettek egy dollárért.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai arról árulkodnak, hogy a reálkereset 1,4 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 13,7 százalékos növekedése mellett.

A kamatstop féléves meghosszabbítása megközelítőleg 70 milliárd forintos veszteséget jelent a bankszektornak a mai kamatokkal számítva, ráadásul az extra adóval együtt a bankok éves többletterhe már meghaladja az 500 milliárd forintot.

Fél év alatt 6 százalékponttal nőtt az egységes fizetőeszköz támogatottsága Magyarországon, ami történelmi arány, ugyanis az EU 27 tagállama körében átlagosan 3 százalékponttal nőtt a támogatók aránya.

A 2022. november 28-án induló körben számítani fog a beadás sorrendje is, azaz itt már nem lehet arról beszélni, hogy mindenki nyer.