Már 2026-ban megjelenhetnek Budapesten az első önvezető taxik, egyelőre kísérleti jelleggel. Erről Palkovics László, a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos beszélt az Inforádióban, hangsúlyozva: az autonóm közlekedés terén konkrét, hazai lépések körvonalazódnak.
A tervek szerint két, úgynevezett négyes szintű autonóm funkciókkal rendelkező jármű állhat forgalomba a fővárosban, valós városi környezetben. Ez azt jelenti, hogy az autók meghatározott körülmények között emberi beavatkozás nélkül képesek közlekedni, de nem általános, minden helyzetre kiterjedő önvezetésről van szó.
Hogyan zajlana a budapesti teszt?
Palkovics László elmondása szerint a Zalazone járműipari tesztpálya megvásárolja az izraeli Mobileye felhőalapú megoldását, amely az önvezető rendszerek egyik kulcstechnológiája. Az így felszerelt járművek a tervek szerint a Főtaxi és partnere, az Uber flottájába integrálódnának, és éles forgalmi környezetben futnának próbaüzemben.
Az Index összefoglalója szerint a cél nem pusztán technológiai demonstráció, hanem annak vizsgálata, hogyan működnek ezek a rendszerek a budapesti közlekedés valós körülményei között, változó forgalommal, útviszonyokkal és váratlan helyzetekkel.
Miért nem terjedtek még el az önvezető autók?
A kormánybiztos az interjúban Szászi István, a Bosch magyarországi vezetőjének véleményét idézve arról beszélt, hogy a technológiai feltételek gyakorlatilag már adottak. A széles körű elterjedést azonban jelenleg nem a szoftverek vagy a szenzorok hiánya akadályozza.
A legnagyobb kérdés továbbra is a jogi felelősség pontos szabályozása, valamint az, hogy kialakítható-e fenntartható üzleti modell az önvezető közlekedés köré. Ki felel egy balesetért: a gyártó, az üzemeltető vagy a szoftver fejlesztője? Ezekre a kérdésekre ma még nincs egységes válasz.
Palkovics ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a közúti balesetek mintegy 90 százalékát emberi mulasztás okozza, így az autonóm rendszerek hosszabb távon jelentősen növelhetik a közlekedésbiztonságot.
Mit jelenthet ez a gyakorlatban?
A budapesti tesztprogram nem jelenti azt, hogy rövid időn belül sofőr nélküli taxik lepnék el a várost. Inkább egy óvatos, ellenőrzött lépésről van szó, amely tapasztalatokat gyűjt a jogi, műszaki és társadalmi kérdésekről is.
A fejlesztés szorosan kapcsolódik a hazai mesterségesintelligencia-stratégiához és az autonóm járműipari kutatásokhoz, amelyekről korábban már több kormányzati és iparági nyilatkozat is született. Egy belső link logikusan vezethet például a Zalazone tesztpályáról vagy a magyar MI-fejlesztések helyzetéről szóló korábbi cikkekhez.
Ha a kísérlet sikeres lesz, Budapest egy szűk körű, de technológiailag előremutató európai mezőnyhöz csatlakozhat – egyelőre azonban a hangsúly a tesztelésen és a tapasztalatszerzésen van, nem a tömeges bevezetésen.
