Az Európai Parlament csütörtökön ismertette az Erasmus+ jövőjéről szóló álláspontját, képviselőik a 2028–2034 közötti uniós költségvetési időszakban több forrást biztosítanának az oktatási és mobilitási ösztöndíjprogramnak, mint amennyit az Európai Bizottság javasolt. A cél az, hogy eltérő gazdasági, társadalmi és földrajzi helyzetből érkező fiatalok is könnyebben tudjanak részt venni a programban.
Az uniós parlament tájékoztatása szerint az álláspontot 454 igen, 34 nem szavazattal és 93 tartózkodás mellett szavazták meg. Az Európai Bizottság a következő hétéves keretre 40,8 milliárd eurót szánna a programra, az EP-képviselők viszont 47,39 milliárd euróra emelnék ezt az összeget.
A képviselők olyan támogatási rendszert szorgalmaznak, amely figyelembe veszi, hogy a fogadó országokban, régiókban és városokban mennyire eltérnek a megélhetési és lakhatási költségek, illetve az infláció mértéke. Számolnának azzal is, hogy a távoli helyekről érkező vagy oda utazó résztvevők kiadásai magasabbak.
Könnyebb és széleskörűbb hozzáférést szeretnének
Az EP kiterjesztené a programot: a szabadidősportban aktív emberek, a szakképzésben tanulók, valamint a tanárok és oktatók is bekerülnének a jogosultak körébe. Az EU-tagjelölt országok a társulási eljárás lezárása nélkül, gyorsabban férhetnének hozzá az Erasmus+-hoz, az Egyesült Királysággal és Svájccal pedig szorosabbá válna az együttműködés.
Magyar képviselők eltérő hangsúlyokkal
A Tisza Párt európai parlamenti képviselőcsoportja szerint a fiatalok mobilitására, tudására és jövőjére nagyobb összeget kell fordítani. Hangsúlyozták, hogy az EP minden tehetséges és motivált fiatal számára elérhetővé tenné a programot. Weisz Viktor, a Tisza Párt EP-képviselője a közlemény szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy a magas lakhatási, utazási és megélhetési költségek miatt sok magyar család nem tudja megfizetni, hogy gyermeke külföldön tanuljon vagy szakmai gyakorlatot végezzen.
„Az Erasmus+ nem lehet kiváltság: nem függhet attól egy fiatal jövője, hogy a családja ki tudja-e egészíteni az ösztöndíjat” – írta Weisz Viktor.
A képviselő szerint az új programnak a felsőoktatásban tanulókon túl a szakképzésben résztvevőket, valamint a vidéki és hátrányos helyzetű térségekben élő fiatalokat is el kell érnie. Úgy látja, az Erasmus+ a jövőben fontos szerepet kaphat a természettudományos és technológiai készségek, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság és a fenntarthatóság területén is. „A programhoz való teljes magyar hozzáférés helyreállítása után különösen fontos, hogy minél több magyar fiatal valóban élni is tudjon ezzel a lehetőséggel. Az Erasmus+ finanszírozása nem kiadás, hanem befektetés a magyar fiatalok tudásába, önállóságába és jövőjébe” – tette hozzá.
Vicsek Annamária, a Fidesz EP-képviselője saját közleményében arról írt, hogy az Erasmus+ nem lehet politikai eszköz, ezért a végleges jogszabályba egyértelmű garanciákat kell beépíteni, amelyek kizárják, hogy a magyar diákok és oktatók kizárásához hasonló helyzet megismétlődhessen. Álláspontja szerint az uniónak a nemzeti oktatási rendszereket támogatnia kell, nem felülírnia, így a program működésében egyensúlyt kell találni a tagállami hatáskörök és az európai hozzáadott érték között.
„A program résztvevői nem válhatnak politikai konfliktusok túszaivá. Számos magyar egyetem hallgatóinak és oktatóinak évekig tartó kizárása a programból súlyos precedenst teremtett. Ezért egyértelmű garanciákat követelünk arra, hogy ez a jövőben ne forduljon elő” – írta Vicsek Annamária.
