Franciaország-szerte több mint 1800 embert vettek őrizetbe a szombati, megélhetési gondok miatt meghirdetett országos tiltakozónap erőszakos eseményei után. Az összecsapásokban több mint 500 rendőr, csendőr és tűzoltó sérült meg. A számokat Laurent Nunez belügyminiszter közölte az X-en. Százezrek békésen vonultak, ám maszkos, fekete ruhás csoportok közben középületeket támadtak meg és üzleteket fosztottak ki. A nagyvárosokban vasárnap a rombolás nyomai fogadták a járókelőket, az anyagi kár több százmillió euróra rúg.
Párizsban szombaton 855 embert állítottak elő, ennyire korábban soha nem volt példa. A menetekben egykori sárgamellényesek, középiskolások, egyetemisták, klímaaktivisták és antifasiszták vonultak a rendőrség által jóváhagyott és biztosított útvonalakon. Velük párhuzamosan vandálok csoportjai épületekbe hatoltak be és gyújtogattak. Bérkerékpárokból és kordonokból barikádokat is emeltek, majd azokat is lángba borították.
A köztársaság szimbólumait vették célba
A rendbontók főként az állami intézményeket támadták. Marseille, Lille, Angers és Bordeaux városában polgármesteri hivatalokba vagy prefektúrákra törtek be, ahol feldúlták vagy felgyújtották az épületeket. Lyonban a főtéri turisztikai iroda kapott lángra. A déli Limoges XIX. századi városházájának nagy része elpusztult a tűzben.
A kereskedelmet is súlyos csapás érte. A francia Kereskedők és Forgalmazók Szövetsége szerint szombaton mintegy 1500 üzletet fosztottak ki a nagyvárosokban.
Polgármesterek a rendőrséget és a kormányt bírálják
Párizs szocialista polgármestere, Emmanuel Grégoire szerint a belvárosban „egész utcákat módszeresen feldúltak”. Helyettese, Lamia El Aaraje azt hangsúlyozta, hogy a rendőröknek nem volt elég eszközük az éjfélig tartó fosztogatások megfékezésére. Hasonló kritikát fogalmazott meg Limoges jobboldali polgármestere, Guillaume Guérin is. Szerinte a rendőrségnek „hiányoztak a forrásai”, és „visszavonult” a huligánok elől.
Marseille baloldali polgármestere, Benoît Payan már szombat délelőtt a kormányra hárította a felelősséget. Úgy fogalmazott, a rombolás már a tüntetések kezdete előtt megindult.
„Tudni akarom, mi történt. Azt akarom tudni, hogy miért tudtak emberek büntetlenül törni-zúzni.” – közölte Benoît Payan.
Az ellenzéki oldalon a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés és a Zöldek vasárnap a belügyminiszter lemondását követelték. Indoklásuk szerint a rendfenntartás nem volt megfelelő. A Nemzetgyűlés elnöke, az elnöki párthoz tartozó Yaël Braun-Pivet parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi. A testület az erőszakos cselekményeket és a rendfenntartási stratégiát vizsgálná.
A kormány Mélenchont teszi felelőssé
A kormány az erőszak elszabadulásáért a radikális baloldali Engedetlen Franciaország pártot és annak vezetőjét, Jean-Luc Mélenchont hibáztatja. Mélenchon maga is részt vett a párizsi menetben. Sébastien Lecornu miniszterelnök szombat éjjel egy párizsi utcán biztosította támogatásáról a rendőröket.
„Csoda, hogy a mérleg nem súlyosabb.” – mondta Sébastien Lecornu miniszterelnök.
A kormányfő arra is felszólította Mélenchont, hogy „válasszon tábort, a köztársaság és így a rendőrség, illetve a rendbontók” között. Marine Le Pen ugyancsak az Engedetlen Franciaországot okolta. A legnagyobb ellenzéki párt elnökjelöltje a felmérések szerint jelenleg a legesélyesebb a fél év múlva esedékes elnökválasztáson. Le Pen az X-en azt írta, hogy „a jogos társadalmi követeléseket ismételten túszul ejtette a szélsőbaloldal és Jean-Luc Mélenchon képviselői, akik beszédeikkel az erőszakot legitimálva, a rendet elnyomásnak, a rendetlenséget pedig jogként kezelve, az országot a káoszba akarják taszítani”.
Emmanuel Macron államfő már szombat este megszólalt az X-en. Azt írta, hogy „akik megtámadták a prefektúrákat és a boltokat, sőt még a polgármesteri hivatalainkat is kifosztották, azok ellen eljárás indul és büntetést kapnak”.
„Mindannyian összefogunk a káosz terjesztőivel szemben, akik csak az intézményeink lerombolására törekednek.” – írta Emmanuel Macron.
Az elnöki hivatal vasárnap közölte, hogy Macron este televíziós beszédet mond.
Békés tömegek, újabb sztrájknap
A szervezők a középiskolások egy hónapja tartó tiltakozásaira akartak építeni. A diákok a közoktatás alulfinanszírozottsága miatt vonultak utcára. A szakszervezetek támogatásával más elégedetlen csoportokat is mellékjük szerettek volna állítani: egykori sárgamellényeseket, gazdákat és klímavédőket. A rendőrség szerint országszerte több mint félmillióan, a szervezők szerint 800 ezren vettek részt a békés megmozdulásokon. Párizsban a 110 ezres menet délután incidensek nélkül haladt végig a városon.
Szombat este a legnagyobb francia szakszervezet, a CGT újabb békés demonstrációkra szólított fel, és november 5-re országos sztrájknapot hirdetett.
