Százezrek vonultak utcára szombaton Franciaország nagyvárosaiban a megélhetési gondok elleni tiltakozásul. A felvonulásokat egykori sárgamellényesek és diákok hirdették meg, a nap során azonban ultrabaloldali csoportok országszerte összecsaptak a rendőrökkel, középületekre támadtak, tüzeket gyújtottak és üzleteket fosztottak ki. A résztvevők számáról eltérő adatok jelentek meg: a szervezők 800 ezer, Laurent Nunez belügyminiszter 550 ezer tüntetőről beszélt, utóbbi szerint Párizsban 110 ezren vonultak fel.
Nunez esti sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy országszerte mintegy négyszáz ultrabaloldali rendbontót vettek őrizetbe.
Békés menet és utcai harcok Párizsban
A fővárosban a drágulás elleni fő demonstráció a menetrend szerint, fél háromkor indult el a République térről, pedig a tér túloldalán egész nap tartottak az összecsapások a rendőrök és több száz csuklyás rendbontó között. A sárgamellényesekből, közép- és felsőoktatási diákokból, klímaaktivistákból és antifasisztákból álló tömeg „a rendszer megdöntését” és „a Bastille elfoglalását” tűzte zászlajára, de békésen, a rendőrség által jóváhagyott útvonalon haladt észak felé, a Clichy térig. A hatóságok a miniszterelnöki és az elnöki hivatal környékén nem engedélyeztek tüntetést.
Emmanuel Grégoire szocialista párizsi polgármester a BFM hírtelevíziónak úgy fogalmazott, hogy az anarchisták „teljes utcákat módszeresen feldúltak”. Értékelése szerint a fővárosi erőszak, gyújtogatások és fosztogatások mérlege „óriási mértékű”.
Városházákat gyújtottak fel vidéken
A legsúlyosabb károk vidéken keletkeztek. A dél-franciaországi Limoges polgármesteri hivatalában tűz ütött ki, az épület a rendőrség tájékoztatása szerint teljesen leégett. Lángok csaptak fel Grenoble központjában, valamint Lyon főterén, a turisztikai hivatalban is. Bordeaux-ban feketébe öltözött rendbontók elfoglalták a prefektus irodáját, Marseille-ben és Lille-ben pedig betörtek a városházára, ahol irodákat fosztottak ki és tüzet gyújtottak.
Marseille belvárosában a rendőrség szerint 7-8 ezer ember fosztott ki üzleteket, és Bordeaux-ban is hasonló jelenetek zajlottak. Nizzában feketébe öltözött csoportok tucatnyi boltot raboltak ki, buszmegállókat és az önkormányzati rendőrség három járművét rongálták meg. Damien Martinelli városi ügyész este megerősítette, hogy körülbelül negyven embert vettek őrizetbe. Tucatnyian megsérültek, egy tüntetőt egy betört kirakat üvegszilánkjai súlyosan megsebesítettek. Saint-Etienne-ben egy demonstráló elvesztette a kezét: felemelt a földről egy rendőrségi gránátot, amelyet a rendvédelmi erők oszlatás céljából dobtak a tömegbe.
Fotó: Northfoto
A kormány kemény fellépést sürget
Emmanuel Macron köztársasági elnök az X közösségi oldalon reagált az eseményekre.
„Nincs helye az erőszaknak (…) mindannyian összefogunk a káosz szítóival szemben, akik kizárólag az intézményeink lerombolására törekednek, és akadályozzák azokat, akik békésen fejezik ki követeléseiket.” – írta Emmanuel Macron.
Sébastien Lecornu miniszterelnök szerint a rendvédelmi erőknek „rendkívüli intenzitású erőszakkal” kellett szembenézniük. Gérald Darmanin igazságügyminiszter arra utasította az ügyészeket, hogy „rendkívül határozott” bírói fellépést kezdeményezzenek az elkövetőkkel szemben, és kifejezetten előzetes letartóztatást indítványozzanak azoknál, akik „rendőröket, tűzoltókat, középületeket és üzleteket” támadtak meg.
„Példátlan súlyosságú városi erőszak történt ma, és még mindig tart.” – írta Gérald Darmanin.
Egymást vádolják az elnökjelöltek
Hat hónappal az elnökválasztás előtt a jelöltek is elítélték a rombolást. A jobboldal és a centrista pártok „a legnagyobb szigorúságot” várják a hatóságoktól, a baloldal egy része viszont a kormány rendfenntartási stratégiáját vitatta. A felmérésekben jelenleg élen álló Marine Le Pen a szélsőbaloldalt tette felelőssé, amely szerinte „ismételten túszul ejtette” a jogos társadalmi követeléseket, és Jean-Luc Mélenchon képviselőit azzal vádolta, hogy az erőszak legitimálásával káoszba akarják taszítani az országot. A Nemzeti Tömörülés jelöltje arra kérte a franciákat, hogy tartsanak ki még néhány hónapig, mielőtt pártja „megszabadítja őket Emmanuel Macron mérgező politikájától, és megvédi őket a szélsőbaloldali erőszaktól”.
Nunez belügyminiszter korábban szintén Mélenchont, a felmérésekben második helyen álló szélsőbaloldali jelöltet hibáztatta azért, hogy anarchista csoportok rátelepedtek a gazdasági nehézségek elleni megmozdulásokra. Mélenchon szombat este elhatárolódott az erőszaktól.
„Akik osztoznak a harcunkban, azoknak semmi keresnivalójuk a fosztogatásban, a rombolásban.” – közölte Jean-Luc Mélenchon.
A baloldali előválasztást megnyerő szociáldemokrata Raphaël Glucksmann, aki kiáll a középiskolások követelései mellett, az X-en azt írta, hogy „a köztársaságot támadják”. Marine Tondelier, a Zöldek országos titkára és elnökjelöltje, aki délután maga is részt vett a párizsi tüntetésen, a „Franciaország-szerte tapasztalható rombolást” ítélte el.
A tüntetéseket hetekig tartó közösségimédia-kampány előzte meg, amely a 2018-ban az üzemanyagadó emelése miatt kirobbant, elitellenes sárgamellényes mozgalom feltámasztását sürgette. A felhívások a középiskolások egy hónapja tartó tiltakozásaival párhuzamosan erősödtek fel, miközben Franciaország a legeladósodottabb európai országgá vált, és a pénzügyi piacok fokozott figyelme alá került.
Összefoglaló
– Szombaton több francia nagyvárosban tüntettek a megélhetési gondok ellen egykori sárgamellényesek és diákok.
– Rendbontók középületeket támadtak meg, Limoges-ban a rendőrség szerint teljesen leégett a polgármesteri hivatal.
– Emmanuel Macron az X-en azt írta, hogy nincs helye az erőszaknak.
– Gérald Darmanin igazságügyminiszter előzetes letartóztatás indítványozását kérte az ügyészektől.
