A tavaszi országgyűlési választás után 61 párt ellen indokolt ügyészi perindítás – közölte a Legfőbb Ügyészség az MTI-vel. Az érintett szervezetek két egymást követő választáson sem állítottak jelöltet, vagy felhagytak a tevékenységükkel, és vagyonukról sem rendelkeztek.
A 24.hu beszámolója szerint a főügyészségek 56 párt ellen már be is nyújtották a keresetet. Ezekben azt kérik a bíróságtól, hogy mondja ki a pártként való működés megszűnését, a szervezetek ugyanakkor egyesületként tovább működhetnek. További öt párt esetében a szervezet teljes megszűnésének megállapítását indítványozták, mert az ügyészség adatai szerint felhagytak a tevékenységükkel és nem rendelkeztek a vagyonukról. Ha a bíróság helyt ad a keresetnek, ezek a szervezetek jogutód nélkül megszűnnek, és törlik őket a nyilvántartásból.
Mit mond a törvény?
A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989-es törvény szerint a bíróság az ügyészség indítványára kimondja a párt működésének megszűnését, ha az két egymást követő általános országgyűlési választáson nem állít jelöltet – egyesületként azonban a szervezet megmaradhat. Ha a párt felhagy a tevékenységével és nem rendelkezik a vagyonáról, a bíróság a megszűnését állapítja meg.
A főügyészségek a bírósági nyilvántartás, valamint a Nemzeti Választási Iroda 2022-es és 2026-os jelöltállító szervezetekről vezetett nyilvántartása alapján szűrték ki azokat a pártokat, amelyek egyik választáson sem indítottak jelöltet. A 2022-es választás után 73 párt ellen tartották indokoltnak a pert: 63 esetben a pártként való működés megszűnését, tíz esetben a szervezet megszűnését kérték.
