Az Oroszországgal szembeni szankciók érvényben maradnak, amíg Moszkva nem fejezi be a háborút – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament strasbourgi ülésén. Felszólalására azután került sor, hogy Donald Trump orosz dízelt engedett a világpiacra, és felfüggesztette az Oroszország elleni új szankciós csomagot.
Von der Leyen emlékeztetett arra, hogy Oroszország már az Ukrajna elleni 2022-es invázió előtt visszafogta a gázszállításokat.
„Oroszország nem megbízható energiaellátó, mert – a mi tapasztalataink szerint – bármikor fegyverként használhatja az energiafüggőségeket, hogy másokat zsaroljon. Ez egy olyan tanulság, amit Európa biztosan nem fog elfelejteni.” – mondta Ursula von der Leyen.
Energia, Kína és vészhelyzeti rendszer a migrációra
A bizottsági elnök szerint valódi energiaunióra van szükség, hogy az EU kihasználja például a közös beszerzésekben és a hálózati összeköttetésekben rejlő lehetőségeket. A múlt heti uniós csúcsot értékelő vitában a gazdasági függőségek csökkentéséről is beszélt, és megismételte, hogy a Bizottság erre külön, a vállalatokra szabott eszközt javasol majd. Kína elsőként az EU-val állapodott meg arról, hogy mérsékli egyebek mellett a hibridautók kivitelét, amely egy év alatt a háromszorosára nőtt. Von der Leyen szerint azonban egy ágazati megállapodás nem szünteti meg a szerkezeti egyensúlytalanságot, ezért a tárgyalások folytatódnak.
A migráció terén sem lehet kiszolgáltatott az unió – mondta. Példaként Ceutát hozta fel, ahol állami vagy nem állami szereplők szándékosan indíthatnak tömegeket az EU felé, és hozzátette, hogy Oroszország és Belarusz is fegyverként használta a migrációt. Az ilyen helyzetekre az év végéig vészhelyzeti rendszert állítanak fel. „Mindenekelőtt az európaiaknak kell eldönteniük, ki léphet az uniónkba, és milyen körülmények között – nem az ellenfeleinknek” – fogalmazott.
Fideszes bírálat az 1956-os évforduló előtt
Gál Kinga, a Patrióták Európáért frakció újonnan megválasztott társelnöke a vitában úgy fogalmazott: „Ceutától a nyugat-európai nagyvárosokig egy mélyülő civilizációs válság egyre súlyosabb jeleit látjuk. Ez az elhibázott migrációs politika egyenes következménye.” Hétfőn még a saját frakciója is csak a szélsőbaloldalt említette abban a címjavaslatban, amelyet a francia, olasz és belga tüntetésekről, zavargásokról szóló vitához nyújtott be.
A Fidesz–KDNP EP-küldöttségének elnöke szerint a legutóbbi csúcs a gazdasági kihívásokra, köztük a magas energiaárakra, a csökkenő életszínvonalra és a vállalkozások helyzetére sem adott érdemi választ. A pénteki, 70. évfordulóját ünneplő 1956-os forradalomról szólva felidézte, hogy 2006-ban az akkori baloldali kormány rendőri erővel lépett fel a megemlékezőkkel szemben, és úgy fogalmazott: „Idén, méltatlanul az évfordulóhoz, újra politikai foglyok vannak Magyarországon.”
Varga-Bajusz Veronikára utalva azt mondta, „legutóbb egy egykori államtitkárt, háromgyermekes édesanyát börtönöztek be abszurd vádak alapján”. Azt is állította, hogy az ellenzéki politikusokat visszamenőleges hatállyal fosztották meg a választásokon való indulás jogától. A tudósítás szerint ezzel feltehetően a 12 éves mandátumkorlátozásra célzott. Szerinte a legnagyobb ellenzéki párt szervereit is lefoglalták. Az október 23-i megemlékezésekre Budapestre utazó von der Leyennek és António Costának, az állam- és kormányfők testületét vezető politikusnak azt üzente: jó, ha látogatásukkor „mindezzel tisztában vannak”.
Lakos Eszter: hátrányban a V4-országok
Lakos Eszter, az Európai Néppárt kedden megválasztott alelnöke arra figyelmeztetett, hogy „megfizethető energia nélkül nincs versenyképesség Európában”. Hozzátette, hogy ezt Magyar Péterék a csúcson is hangsúlyozták. Szerinte a tagállamok eltérő adottságokkal indulnak, mert az energiaárakat a földrajzi helyzet, az ipar súlya és a meglévő infrastruktúra is befolyásolja, ezek pedig nem változtathatók meg egyik napról a másikra.
A Tisza Párt EP-küldöttségének vezetője szerint a Visegrádi Négyek - köztük Magyarország is - ebben különösen hátrányos helyzetben vannak. Több országnak nincs tengerpartja, és komoly beruházások kellenek ahhoz, hogy több forrásból jusson energiához. Úgy látja, ezeknek az országoknak egy világméretű „energiaválság közepén több uniós támogatásra és nagyobb költségvetési rugalmasságra van szükségük”, az uniós szabályozásnak pedig az energetikában is csökkentenie kellene az egyenlőtlenségeket.
