Telefonon egyeztetett szerdán Andy Burnham brit és Donald Tusk lengyel miniszterelnök arról, hogyan lehetne szorosabbá tenni Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyát. A beszélgetésre olyan időszakban került sor, amikor a brit belpolitikában az utóbbi hetekben egyre többször szóba kerül az ország esetleges visszatérése az unióba.
A Downing Street közlése szerint a két politikus azt tekintette át, milyen előnyökkel járhat mindkét ország számára, ha London és Brüsszel kapcsolata megerősödik. Burnham elmondta, hogy szorosabb kereskedelmi viszonyra törekszik az EU-val, és azt szeretné, ha ennek gazdasági hozadéka az egész országban megjelenne.
„az összes brit postai irányítószám körzetében érezhető legyen” – közölte Andy Burnham a kereskedelmi kapcsolatok bővítéséből várt növekedésről.
A brit kormányfő ugyanakkor a nehézségeket is felvázolta. Ezek közé tartozik a készülő, „Made in Europe” néven emlegetett uniós szabályozás, amely az EU határain belül előállított termékeket részesítené előnyben, és ez a brit ipar számára kihívást jelent.
Napirendre kerülhet a visszacsatlakozás az EU-ba
Burnham nemrég úgy nyilatkozott, hogy a teljes jogú brit EU-tagság is „a lehetőségek között szerepel”, mert szerinte a csaknem hét éve végrehajtott Brexit több kárt okozott, mint amennyi előnnyel járt. Azt sem zárta ki, hogy belátható időn belül újabb népszavazást tartsanak a kérdésről. A Munkáspárt hivatalos álláspontja egyelőre változatlan: eszerint a visszatérés az Európai Unióba nincs napirenden.
A tíz évvel ezelőtti referendumon a kilépést támogatók szerezték meg a szavazatok szűk, 51,89 százalékát, Nagy-Britannia pedig 2020-ban hagyta el az uniót.
Több elemző intézet is javasolja a visszalépést
Londoni kutatóintézetek az elmúlt napokban sorra hozták nyilvánosságra azokat a tanulmányokat, amelyek az újbóli csatlakozás mellett érvelnek. A Best for Britain nevű gazdasági elemzőkből és politikatudósokból álló EU-párti civil szervezet szerint az ország akár egyetlen, ötéves parlamenti ciklus alatt visszaléphetne az unióba. Indoklásuk szerint Nagy-Britannia intézményrendszere és szabályozása még mindig közel áll az uniós kerethez, így a csatlakozási tárgyalásokat nem „teljesen nulláról” kellene kezdeni.
Az Institute for Public Policy Research (IPPR) londoni gazdaság- és politikakutató intézet ezen a héten ismertette tanulmányát, amely azt javasolja, hogy a kormány középtávú célként tűzze ki a teljes jogú tagságot. Az intézet érvelése szerint a népszavazás óta eltelt évtizedben olyan globális változások zajlottak le, amelyek miatt az ország egyedül már nem képes megóvni jólétét, biztonságát és demokratikus intézményeit.
