Düh és szégyen uralkodik az országban – mondta Emmanuel Macron francia elnök vasárnap esti televíziós beszédében a szombati országos tüntetéseket kísérő zavargások és fosztogatások után. A francia belügyminisztérium vasárnap esti összesítése szerint 2397 embert állítottak elő, 997 rendőr és csendőr megsérült, közülük heten súlyosan.
Az Infostart beszámolója szerint az államfő tízperces beszédében elítélte „az ultrabaloldali csoportosulások” és a hozzájuk csatlakozó bűnözők erőszakát. Példaként említette a limoges-i városháza felgyújtását, a lyoni turisztikai iroda elleni gyújtogatást, a marseille-i városházába való behatolást és a bordeaux-i prefektúra elleni támadást.
„Ezeket a képeket látva mindannyian azt kérdezzük, hogyan tehették franciák ezt Franciaországgal.” – mondta Emmanuel Macron.
Macron szerint „semmi sem igazolja, semmi sem magyarázza, semmi sem menti fel” a történteket, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jogos követeléseket megfogalmazó tüntetőket nem szabad összemosni azokkal, akik romboltak és fosztogattak. Átláthatóságot ígért a szombati rendfenntartói stratégiával kapcsolatban, és arra kérte a kormányt, különösen Laurent Nunez belügyminisztert, hogy vonja le a tanulságokat. Bejelentette, hogy Sébastien Lecornu miniszterelnök a következő napokban egyeztetésre hívja a pártokat, a szakszervezeteket, a diákszervezeteket, valamint az önkormányzati és parlamenti képviselőket, a prefektusok pedig városvédelmi döntéseket hoznak, egyes gyülekezések betiltását is beleértve. Azt kérte, hogy a fél év múlva esedékes elnökválasztás kampánya viták, ne pedig rombolás körül forogjon.
Békés menetek, mellettük fosztogatók
Szombaton a rendőrség szerint több mint félmillióan, a szervezők szerint 800 ezren vonultak utcára a megélhetési gondok miatt, köztük sárgamellényesek, középiskolások, egyetemisták és klímaaktivisták. A megmozdulás a közoktatás alulfinanszírozottsága miatt egy hónapja tartó középiskolás tiltakozásokra épült, a szakszervezetek támogatásával. A párizsi, 110 ezres menet incidens nélkül zajlott, közben azonban arcukat eltakaró, fekete ruhás csoportok középületekbe törtek be és gyújtogattak, mások üzleteket fosztottak ki, és bérkerékpárokból emelt barikádokat gyújtottak fel. A francia kereskedők és forgalmazók szövetsége szerint a nagyvárosokban mintegy 1500 üzletet fosztottak ki.
Párizsban és Lyonban vasárnap is folytatódtak a zavargások. A fővárosban a városi erőszak elleni elitegységet a második napon is bevetették a République téren, ahol több száz kapucnis rendbontó csapott össze a rendőrökkel, akik vízágyúval és könnygázzal válaszoltak.
Egymást hibáztatják a politikusok
Marine Le Pen, aki a felmérések szerint az elnökválasztás legesélyesebb jelöltje, „mély válságról” beszélt, amely szerinte a demokráciát fenyegeti. Ő és a kormány is az Engedetlen Franciaország pártot és vezetőjét, a párizsi menetben felvonuló Jean-Luc Mélenchont tette felelőssé. Emmanuel Grégoire párizsi szocialista polgármester szerint a belvárosban egész utcákat dúltak fel, helyettese, Lamia El Aaraje pedig úgy látta, hogy a rendőrségnek nem voltak megfelelő eszközei az éjfélig tartó fosztogatás megfékezésére. Marseille baloldali polgármestere, Benoît Payan a kormányt tette felelőssé a rombolásokért.
