Az Európai Unió Bírósága kimondta: az uniós médiaszabadság-rendelet nem alkalmazható visszamenőleg azokban a sajtó-helyreigazítási ügyekben, amelyek még a szabályozás teljes hatálybalépése előtt indultak. A döntés közvetlenül érinti azt a perhullámot, amelyet Orbán Viktor magánszemélyként indított több magyar szerkesztőség ellen – számolt be az egyik érintett, az Economx.
A jogvita alapja egy 2024-es lapszemle volt, amelyben több magyar szerkesztőség – köztük a 24.hu, a 444, a Klubrádió, a Hírklikk, az Index és az Economx – arról számolt be, hogy a Spar átalakította magyarországi működését, és vagyona egy részét külföldre helyezte át. Orbán Viktor ezt követően magánszemélyként perelte be az érintett médiumokat.
A magyar bíróság azért fordult a luxembourgi testülethez, mert tisztázni akarta: figyelembe kell-e venni az uniós médiaszabadság-rendeletet, illetve az EU Alapjogi Chartájának sajtószabadságra vonatkozó rendelkezéseit. Az uniós bíróság azonban megállapította, hogy a kifogásolt cikkek még a rendelet életbe lépése előtt jelentek meg, így az időben nem alkalmazható a vitára.
A Charta sem véd automatikusan – kulcskérdés a hatáskör
A döntés az Alapjogi Charta kapcsán is fontos megállapítást tett: az uniós alapjogi szabályok csak akkor kötik közvetlenül a tagállamokat, ha azok éppen uniós jogot hajtanak végre. Mivel az ügyben magyar sajtó-helyreigazítási szabályozást alkalmaznak, az ügy nem tartozik automatikusan az uniós alapjogi kontroll alá. Az ítélet nem zárja le a magyarországi pereket, de fontos iránymutatást adhat a jövőbeli hasonló médiaperekben: az uniós médiaszabályozás alkalmazhatóságának időpontja és hatásköre meghatározó kérdéssé válhat.
