Donald Trump hétfőn bejelentette, hogy elhalasztja az Irán ellen tervezett katonai csapást, miután a Perzsa-öbölben érintett szövetségesek – Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek – erre kérték. A bejelentésre az olajpiac azonnal reagált: a globális benchmark Brent nyersolaj ára 112 dollárról 109 dollárra esett.
Trump a Truth Social közösségi oldalán tette közzé döntését, mely szerint: egy az Egyesült Államok számára „nagyon elfogadható" megállapodás születhet. Hozzátette, Iránnak atomfegyvere nem lehet, és az amerikai hadsereg „pillanatok alatt" kész lenne „teljes körű, nagyszabású támadást" indítani, ha nem születik kielégítő megállapodás. Irán egyelőre nem reagált nyilvánosan Trump nyilatkozatára.
Az energiapiacok az elmúlt hetekben rendkívül volatilisan viselkednek, amióta Irán február 28-án – az amerikai és izraeli légicsapások nyomán – gyakorlatilag lezárta a Hormuz-szorost. A világ kőolaj- és cseppfolyósított földgáz-szállítmányainak körülbelül egyötöde halad át ezen a szűk tengeri útvonalon. Az BBC tudósítása szerint az olajár esésében az is közrejátszik, hogy egy iráni hírügynökség arról számolt be: az USA átmeneti szankció-mentességet adott Irán kőolajára a tárgyalások idejére – ez némi reményt keltett a békefolyamat előrehaladásával kapcsolatban. Trump ezt követően megerősítette: „komoly tárgyalások zajlanak".
„.Attól tartok, fájdalmas nyár vár ránk, hacsak nem nyitják meg a Hormuzi-szorosot." – mondta Claudio Galimberti, a Rystad Energy vezető közgazdásza.
Emelkedő államkötvény-hozamok és növekvő üzemanyagköltségek
A konfliktus nem csupán az olajpiacokat rendítette meg. Az energiaárak emelkedése a kormányzati hitelfelvétel költségeit is felfelé nyomta. A 10 éves amerikai kincstárjegy hozama hétfőn 4,63 százalékra ugrott – ez több mint egy éves csúcs –, mielőtt visszaesett. Japánban a 30 éves állampapír hozama rekordszintre, 4,2 százalékra emelkedett, a 10 éves papíré 2,8 százalékra kúszott fel, ami 1996 októbere óta nem látott magasság. Az eurózóna kötvényhozamai szintén emelkedtek napközben, majd az olajárral együtt visszaereszkedtek.
A mozgások éppen akkor következtek be, amikor a G7 pénzügyminiszterek Párizsban tanácskoztak. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a találkozóra érkezve azt mondta az újságíróknak:
„Mindig aggódom – ez a munkám."
A magas olajárak az üzleti szektorra is komoly nyomást gyakorolnak. Az ír fapados légitársaság, a Ryanair hétfőn tette közzé teljes éves eredményeit: a társaság nyereségemelkedésről számolt be – az éves profit 2,26 milliárd euróra nőtt az előző évi 1,6 milliárd euróhoz képest, az árbevétel 11 százalékkal, 15,5 milliárd euróra emelkedett. A cég jelezte, üzemanyagköltségeinek 80 százalékát előre rögzített áron biztosította, ám a fennmaradó 20 százalék „az iráni konfliktus miatt megugrott". A társaság az előretekintő kilátásokat bizonytalannak minősítette az iráni háború és az ukrajnai konfliktus folytatódása miatt.
Drón csapódott az abu-dzabi atomlétesítmény közelébe
A regionális feszültséget tovább fokozza, hogy az Egyesült Arab Emírségeket drón-támadás érte. Az UAE védelmi minisztériuma közölte: három drón érkezett a „nyugati határon át", kettőt sikerült megsemmisíteni, a harmadik azonban az Abu-Dzabiban található Barakah Atomerőmű belső kerületén kívüli elektromos generátorba csapódott, és tüzet okozott, sérültek nem voltak.
