Miközben Magyarországon az új kormány az uniós pénzekért és a belső reformokért küzd, a világ túlsó felén egy egész ország az összeomlás szélére került. Kuba energiaügyi minisztere, Vicente de la O Levy szerdán drámai bejelentést tett: a szigetország teljesen kifogyott a dízelből és a fűtőolajból, ami az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energetikai válságát idézte elő.
Sötét hétköznapok: 22 óra áram nélkül
A helyzet Havannában és a vidéki negyedekben is tarthatatlanná vált. A nemzeti villamosenergia-hálózat tartalékok nélkül, kritikus állapotban üzemel.
-
Gördülő áramszünetek: A főváros egyes részein naponta mindössze 2-4 órán át van elektromos áram.
-
Halmozott hiány: Az energiaválság tetézi a már amúgy is súlyos élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerhiányt.
-
Instabil zöldenergia: Bár az ország az elmúlt két évben jelentős naperőművi kapacitást épített ki, az üzemanyaghiány miatti hálózati instabilitás miatt ezek sem tudnak hatékonyan működni.
A blokád szorítása: Trump és a vámok
A válság közvetlen kiváltója a Donald Trump által januárban bevezetett szigorú olajblokád. Az amerikai elnök nemcsak a közvetlen exportot tiltotta meg, hanem súlyos vámokkal fenyegette meg azokat az országokat is, amelyek olajat mernek küldeni Kubának.
Ennek hatására a korábbi fő szövetségesek, Mexikó és Venezuela is leállították a szállításokat. December óta mindössze egyetlen orosz tanker, az Anatoly Kolodkin ért partot a szigetnél, de az általa hozott mennyiség csak hetekre volt elegendő. A beszerzéseket tovább nehezíti a közel-keleti (amerikai–izraeli–iráni) konfliktus miatt az egekbe szökő világpiaci olajár.
ENSZ: Jogellenes a blokád
Az ENSZ emberi jogi szakértői a múlt héten emelték fel szavukat a blokád ellen, amelyet jogellenesnek minősítettek. Figyelmeztetésük szerint az amerikai szankciók közvetlenül akadályozzák a lakosság alapvető jogait:
„Az üzemanyagblokád ellehetetleníti az élelmiszerhez, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és az ivóvízhez való hozzáférést, ezzel kollektív büntetésnek alávetve a civil lakosságot.”
Kuba jelenleg kizárólag a szerény mennyiségű hazai kitermelésű nyersolajra és földgázra támaszkodhat, miközben Havanna továbbra is kétségbeesetten próbál új importforrásokat találni a szigorú amerikai ellenőrzés mellett.
