Minden eddiginél feszültebbé vált a helyzet a nemzetközi politikai színtéren, miután gyakorlatilag befagytak a diplomáciai csatornák a Fehér Ház és a teheráni vezetés között. A BBC News beszámolója szerint az amerikai kormányzat drasztikus hangnemváltással reagált a holtpontra jutott egyeztetésekre. Donald Trump amerikai elnök a közösségi médiában nyomatékosította, hogy az óra ketyeg, és azonnali, érdemi lépéseket követel Irántól a konfliktus rendezése érdekében.
Trump brutális megsemmisüléssel fenyeget
Az amerikai elnök a Truth Social platformján közzétett üzenetében rendkívül agresszív üzenetet küldött Teheránnak:
„Jobban tennék, ha gyorsan elmozdulnának, GYORSAN, különben semmi sem marad belőlük. AZ IDŐ A LEGFONTOSABB!”
A figyelmeztetést közvetlenül azután hozták nyilvánosságra, hogy az amerikai elnök vasárnap egyeztetett Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel – erősítette meg a Times of Israel az izraeli kormányfői hivatal tájékoztatása alapján.
Az iráni félhivatalos Mehr hírügynökség ugyanakkor arról számolt be, hogy Washington merev elzárkózása miatt akadtak el a tárgyalások, mivel az Egyesült Államok semmilyen kézzelfogható engedményt nem hajlandó tenni a Teherán által benyújtott békejavaslatokra. Donald Trump korábban úgy fogalmazott, hogy a fegyverszünet jelenleg csupán „masszív életben tartáson” van, mivel az iráni követelések teljesen elfogadhatatlanok az USA számára. Esmail Baghaei, az iráni külügyminisztérium szóvivője ezzel szemben felelősségteljesnek és nagylelkűnek nevezte saját diplomáciai csomagjukat.
Teherán és Washington feltételei
A Tasnim iráni hírügynökség információi szerint a teheráni rendezési terv a háború azonnali leállítását követeli minden fronton – beleértve a libanoni Hezbollah elleni izraeli hadműveleteket –, valamint az iráni kikötők amerikai tengeri zárának feloldását és a további támadások elleni garanciákat. Emellett az iráni vezetés háborús kártérítést is követel, és ragaszkodik a Hormuzi-szoros feletti kizárólagos szuverenitásához.
Ezzel szemben a Fars hírügynökség értesülései szerint Washington öt kemény feltételt szabott a megállapodásért cserébe:
-
Irán mindössze egyetlen nukleáris létesítményt tarthatna működésben.
-
A teljes magasan dúsított urániumkészletét át kellene szállítania az Egyesült Államokba.
-
Az iráni atomprogramot legalább 20 évre teljesen fel kell függeszteni.
Ez utóbbi pont ugyanakkor az amerikai pozíció kismértékű elmozdulását jelzi, hiszen Donald Trump korábban még az iráni nukleáris kapacitások teljes és végleges felszámolását követelte.
Gazdasági és katonai patthelyzet a Hormuzi-szorosban
A diplomáciai kötélhúzást súlyos katonai és gazdasági kényszerintézkedések kísérik. Az amerikai és izraeli erők még február 28-án indítottak nagyszabású légicsapás-sorozatot Irán ellen. Bár a felek a tárgyalások érdekében elvben tűzszünetet kötöttek – amelyet az időszakos fegyveres villongások ellenére alapvetően betartanak –, a gazdasági háború gőzerővel zajlik.
Irán továbbra is blokád alatt tartja a Hormuzi-szorost, teljesen lezárva azt a tengeri útvonalat, amelyen a globális olaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányok (LNG) 20 százaléka halad át. Teherán állítása szerint ez jogszerű válasz az őket ért katonai agresszióra, a lépés mindenesetre globális olajár-robbanást idézett elő a világpiacon. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok haditengerészeti blokádot tart fenn az iráni kikötők körül, hogy rákényszerítse a teheráni vezetést a washingtoni feltételek elfogadására. A két szembenálló fél között jelenleg Pakisztán próbál közvetíteni, de a pozíciók egyelőre áthidalhatatlannak tűnnek.
