Az Európai Parlament kampányüzemmódba kapcsolt Ukrajna uniós csatlakozása ügyében, de közben mélyen hallgat a várható gazdasági következményekről – hívta fel a figyelmet Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő Strasbourgban, az EP plenáris ülését lezáró sajtónyilatkozatában. A politikus szerint a csatlakozás költségei súlyosan érintenék az európai tagállamokat, köztük Magyarországot is - írja az Infostart.
Dömötör szerint az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen „hitett tett amellett, hogy fel kell gyorsítani a csatlakozási folyamatot, még idén meg kell nyitni az összes csatlakozási tárgyalási fejezetet”, és erről már tárgyalt is Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ez – emlékeztetett – összhangban van az Európai Néppárt múlt heti kongresszusán elfogadott zárónyilatkozattal.
A képviselő ugyanakkor komoly költségeket emleget: egy kiszivárgott tanácsi dokumentumra hivatkozva elmondta, hogy „a bővítés többletköltsége legalább 26 milliárd euró (10 ezer milliárd forint), amit valahonnan el kell vonni”.
Továbbá idézte a Jacques Delors Intézet elemzését is, amely szerint az ukrán bővítés „miatt át kell alakítani az uniós költségvetést”, méghozzá két módon: vagy a meglévő programokból vonnak el forrásokat, vagy egyes tagállamok kevesebb támogatást kapnak.
„Egyik rosszabb megoldás mint a másik. Az elemzés számításai szerint 5 jelenlegi tagországban 15-22 százalékkal csökkennének a kohéziós források, ezek között van Magyarország és Spanyolország is” – mondta Dömötör.
A politikus kitért az ukrán háború utáni újjáépítésre is. Mint elmondta, az EP költségvetési bizottsága által rendelt tanulmány szerint a helyreállítás költségei már 2023 végére 453 milliárd euróra rúgtak. „Ez felfoghatatlan összeg, és a háborús évek tapasztalatai alapján biztosan azt akarják majd, hogy ennek túlnyomó részét az európai adófizetők állják” – fogalmazott.
A magyar mezőgazdaság sem maradna érintetlen: a számítások szerint „a magyar gazdák átlagosan évente 120 milliárd forintot veszítenének – arányaiban 17,5 százalékot buknának a bővítéssel”, főként a területalapú támogatások csökkentése miatt. „Ennek nyomai már írásban is láthatóak” – tette hozzá.
Végül arra is kitért, hogy von der Leyen tervei szerint az EU megszüntetné a keletről érkező fosszilis energiaimportot, amely szerinte „beláthatatlan” következményekkel járna a kelet-európai régióra, újabb jelentős áremelkedéseket idézve elő.
