Jelentős veszteséggel dolgoznak a sertés- és a tejtermelők, és a baromfiágazatban is egyre több jel mutat nehezebb időszakra – erről beszéltek az ágazat szereplői a CIB Bank agrárkonferenciáján. A sertéstartóknál a magas takarmányköltség és az alacsony felvásárlási ár egyszerre rontja a jövedelmezőséget, a tejtermelők pedig hónapok óta önköltség alatt értékesítenek. A szakemberek szerint a termelést a kereslethez kell igazítani, a beruházásokat és a hazai feldolgozás erősítését viszont folytatni kell – írja az Agrárszektor.
Bakó Gábor, a Bonafarm Csoport sertéságazati igazgatója szerint a kukorica gyakorlatilag kiárazta magát a sertéstartásból, más ukrán gabonára viszont nagy szükség lett volna idén. Úgy látja, hogy a sertéspiac csak akkor javulhat, ha európai szinten jelentősen csökken a termelés, és Magyarország is a jelentős visszaesést elszenvedő országok közé tartozhat. Már nagyobb termelők csődjeiről is hallani. Szerinte legkorábban 2027 második felében jöhet áremelkedés és rendeződés, addig több kisebb és nagyobb gazdálkodót is elveszíthet az ágazat. A Bonafarm a megkezdett beruházásokat a finanszírozási nehézségek ellenére is folytatja.
Hollósy Tibor, a Kometa 99 Zrt. ügyvezető-helyettese szerint ilyen kritikus helyzetben még nem volt a sertéságazat. Elmondása szerint egy malacon mintegy 12 ezer forintot veszít a gazda, teljes hizlalás után a veszteség 15 ezer forint is lehet, az értékesítési árak pedig 25 százalékkal alacsonyabbak az egy évvel korábbinál. Változást legkorábban a második negyedévre vár, keresletnövekedésre nem számít, és fennáll az afrikai sertéspestis veszélye is. Különösen a kis- és közepes telepek fennmaradása kérdéses. A Kometa ennek ellenére megduplázza feldolgozókapacitását, ez a beruházás jelenleg is zajlik.
A baromfiágazatban augusztusban fordult a helyzet
Szarka György, az Éden 96 Kft. tulajdonosa másként látja az ukrán kukorica szerepét: szerinte Magyarországon csak három gyárnak van rá szüksége, és az állattenyésztők jelentős része már kivette a takarmányozásból. A baromfiágazat elmúlt három évét nem tartja rossznak, de szerint idén augusztusban náluk is fordulat jött. A csirke kilónkénti ára szeptemberben 50 forinttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, és további csökkenésre számít, mert a hazai piacon sok a csirke, és sok lengyel áru is érkezik. Úgy véli, hogy rendkívüli esemény nélkül a korábbi profitból kezelhető lehet a visszaesés.
Lajtos Lajos, a Gallus Csoport termelési igazgatója szerint az országnak arra kell felkészülnie, hogy a kukorica mellett más kalászosokat is importálnia kellhet. A baromfiágazat egyelőre tartja magát, de a jövő év első negyedévében visszaesés jöhet. Szerinte az ágazat kibírja a nehezebb időszakot, a baromfihús fogyasztása pedig Európában és Magyarországon is nő. A munkaerő-hatékonyságra nagyobb figyelmet kell fordítani, mert ebben Magyarország jelentősen elmarad más európai országoktól.
A tejpiac az európai feleslegnek van kiszolgáltatva
Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint a termelők éves átlagban literenként 50–60 forinttal olcsóbban adják el a tejet, mint korábban. A nehézségek tavaly októberben kezdődtek, decembertől pedig önköltség alatt termelnek a gazdák. A magyar nyerstej mintegy 20 százalékát exportálják, miközben a boltok joghurt-, sajt- és vajkínálatának körülbelül 70 százaléka import. Harcz szerint a hazai piac kiszolgáltatott az európai tejfeleslegnek, amelyet a német többlettermelés is növel. A magyar tejfelvásárlás augusztusban, szeptemberben és októberben folyamatosan csökkent.
Az ügyvezető igazgató szerint már látszanak a fordulat jelei, mert az európai tejfelesleg fokozatosan csökken. Jövő tavaszig lassú áremelkedésre számít, az elemzők jelentősebb változást a jövő év második felére várnak. Magyarországon közben folyamatos koncentráció zajlik: egyre kevesebb termelő állít elő egyre több tejet. Harcz Zoltán abban bízik, hogy a következő öt évben megvalósulnak az elmaradt fejlesztések, és több magasabb hozzáadott értékű tejtermék készül majd itthon.
