A vártnál gyengébben teljesített a magyar gazdaság a harmadik negyedévben: a KSH előzetes adatai szerint a GDP az előző negyedévhez képest mindössze 0,1 százalékkal, egy év alatt pedig 1,5 százalékkal nőtt. Kármán András pénzügyminiszter szerint az adat lényegében összhangban van a kormány várakozásaival, és az iparban és a szolgáltatásokban már pozitív jelek is látszanak.
A KSH pénteken közölte az előzetes számokat. A Portfolio által megkérdezett elemzők átlagosan 1,7 százalékos éves és 0,3 százalékos negyedéves bővülést vártak. A statisztikai hivatal részletes adatokat csak december elején közöl, de jelezte, hogy a növekedéshez leginkább az ipar járult hozzá, a szolgáltató szektor támogatta, a mezőgazdaság viszont visszafogta. A KSH szerint a 0,1 százalékos negyedéves bővülés a felülvizsgálat után erősebb lehet, mert várhatóan lefelé korrigálják a második negyedéves bázist, ennek mértéke azonban még nem ismert. Az elemzők szinte egyöntetűen a nyári aszály miatt vártnál is gyengébb mezőgazdasági teljesítményt nevezték meg a csalódás okaként.
A pénzügyminiszter tartja az éves előrejelzést
Kármán András a Portfolio kérdésére azt mondta, hogy a mezőgazdaság visszaesése talán erősebb volt a vártnál. Szerinte az agrárium nélkül a növekedés gyorsulhatott, és az első negyedéves 1,8 és a második negyedéves 2,1 százalék után a harmadik negyedévben jóval 2 százalék fölött lehetett. A negyedik negyedévre 2 százalék körüli éves bővülést vár, mert az év végén kisebb a mezőgazdaság súlya. A kormány ezért továbbra is elérhetőnek tartja az egész évre várt 1,7 százalékos növekedést.
A miniszter szerint az ipar teljesítményét egyelőre néhány nagy gyár termelése húzza, de arra számít, hogy ez a bázis szélesedik, és ennek jeleit már látják. Pozitívnak nevezte, hogy a harmadik negyedévben a korábban kiemelkedő elektronikai ipar mellett a járműgyártásban is élénkülést tapasztaltak. A mezőgazdaság a GDP kevesebb mint 3 százalékát adja, de a mostani adat megmutatta, mekkora hatása lehet egy jelentős visszaesésnek. Az alacsony bázis miatt viszont 2027-ben könnyebben teljesíthet jól az ágazat.
„Az alacsony bázis valóban pozitív kockázat, amennyiben a szektor teljesítménye visszatér a historikus átlag környékére, ezt azonban ellensúlyozza a tartósan magas energiaárak kockázata. Így összességében azt gondoljuk, hogy továbbra is reális a most benyújtott költségvetési javaslatban szereplő 2,4%-os növekedés jövőre” – közölte Kármán András.
Hiánycsökkentés növekedési áldozat nélkül
A kormány úgy akarja gyorsítani a növekedést, hogy közben jelentősen csökkenjen a költségvetés GDP-arányos hiánya. Kármán András szerint a hiány csökkentésének három okból nem lesz növekedési ára. A személyi jövedelemadó csökkentésével és a családi pótlék megduplázásával jelentős összeget csoportosítanak át az alacsonyabb jövedelműekhez, akik többet fogyasztanak. Az uniós források segítik a beruházások beindulását. Emellett a miniszter szerint érzékelhető a piaci és gazdasági bizalom a kormány iránt.
