Azt javasolja az uniós tagállamoknak az Európai Bizottság, hogy oldják fel a kondicionalitási eljárásban befagyasztott 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrást Magyarország számára. A javaslatot Ursula von der Leyen jelentette be szerdai közleményében, miután a testület pozitívan értékelte a magyar kormány jogállamisági önértékelését. A pénz felszabadításához még az EU Tanácsának jóváhagyása szükséges.
„4,2 milliárd euró felszabadítását javasoljuk Magyarország számára” – jelentette be a Bizottság elnöke a közleményben. Von der Leyen szerint Magyarország fontos lépéseket tett a jogállamiság megerősítéséért és az uniós pénzügyi érdekek védelméért. Örömét fejezte ki, hogy a magyar kutatók és diákok ismét teljes mértékben részesülhetnek az uniós tagság lehetőségeiből, köztük az Erasmus+ és a Horizont Európa programokból. A fejlemény szerinte azt mutatja, hogy a reformok kézzelfogható eredményeket hozhatnak.
Két hét alatt lezárult az értékelés
Magyarország szeptember 9-én értesítette hivatalosan Brüsszelt arról, hogy álláspontja szerint teljesítette a jogállamisági feltételességi eljárásban előírt korrekciós intézkedéseket. A bizottsági értékelés így alig több mint két hetet vett igénybe.
A tagállamok 2022 végén a közbeszerzések, az ügyészségi fellépés hatékonysága, az összeférhetetlenségi szabályok és a korrupció elleni fellépés hiányosságaira hivatkozva mintegy 6,3 milliárd eurónyi kötelezettségvállalást függesztettek fel. Az azóta bekövetkezett forrásvesztések és átcsoportosítások miatt a ténylegesen visszaszerezhető összeg jelenleg mintegy 4,2 milliárd euró. A Magyar Péter vezette kormány az elmúlt hónapokban több jogszabályi változtatást hajtott végre: megerősítette az Integritás Hatóság jogosítványait és a vagyonnyilatkozati rendszert, rendezte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi problémáit, és megszüntette a jelenlegi alapítványi struktúrát.
Visszatérhetnek az egyetemek az uniós programokba
A 2022-es kondicionalitási határozat másik intézkedése megtiltotta a Bizottságnak, hogy új pénzügyi kötelezettségvállalásokat kössön a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal és az általuk fenntartott intézményekkel. Ez a korlátozás zárta ki a modellváltó magyar egyetemeket többek között az Erasmus+ hallgatói mobilitási programból és a Horizont Európa kutatási programból. A kekva-rendszer felszámolása így azt is lehetővé teheti, hogy az érintett intézmények hallgatói és kutatói ismét teljes körűen hozzáférjenek ezekhez a programokhoz.
A Tanácsé a végső szó
A bizottsági döntés nem jelenti automatikusan a pénz felszabadítását. A feltételességi rendelet alapján a Bizottság csak javaslatot tesz, a végső döntést a tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsa hozza meg minősített többséggel. A rendelet főszabály szerint egy hónapot ad a Tanácsnak a javaslat elfogadására, ez kivételes esetben további két hónappal meghosszabbítható. A Portfolio elemzése szerint a tényleges felszabadítási döntés az eddigi menetrend alapján már az október közepi uniós csúcstalálkozóig megszülethet, ha rendelkezésre áll a szükséges minősített többség. Jogilag nem az Európai Tanács oldja fel a forrásokat, a végrehajtási határozatot az EU Tanácsa fogadja el.
A Bizottság és a magyar kormány még május végén állapodott meg egy reformcsomagról, amely több jogcímen befagyasztott uniós forrás előtt nyithatja meg az utat. A mostani lépés nem old fel minden korlátozást: az akadémiai szabadsághoz kapcsolódó, mintegy 2,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás külön eljárásban mozog, ennek magyar önértékelése később kerül a Bizottság elé. Nyitott kérdés maradt a menekültügyi bírság is: az Európai Unió Bírósága 2024 júniusában egyszeri 200 millió eurós, valamint napi 1 millió eurós halmozódó bírságot rótt ki Magyarországra, amiért a menekültügyi eljárásrendszer nem felel meg az uniós jognak. A Portfolio szerint emiatt már több mint 1 milliárd eurót vontak el az országtól.
