Kedden érkezik az októberi inflációs adat, a Portfolio által megkérdezett elemzők többsége pedig a drágulás további élénkülésére számít. Szeptemberben 1,6 százalék volt az éves infláció, ami még mindig mérsékelt ütem, de már magasabb a júliusi 1,2 százalékos mélypontnál. A szakértők szerint az igazi gyorsulás csak ezután jöhet, 2027-ben akár 3 százalék fölé is emelkedhet az éves ráta.
Az elemzők arra számítanak, hogy az elmúlt hónapok emelkedő trendje októberben sem tört meg, és a keddi adat 2 százalék körüli éves ütemet mutathat. Ha ez beigazolódik, áprilisa óta nem látott szintre jutna az infláció. A magyar gazdaság a forrás szerint egyelőre jól viseli a tartósan magas világpiaci energiaárakat, az inflációs rátát itthon is elsősorban az üzemanyagárak mozgatják. A 2027-től megszűnő árrésstopok kivezetése árnyalja a képet, de a várakozások szerint ez sem okoz majd jelentős ugrást.
Az üzemanyag és a ruházat szezonális drágulása is hozzájárul az emelkedéshez
Isépy Tamás, a Századvég elemzője szerint októberben főként a benzin szeptemberi átlagnál magasabb ára jelentett felfelé mutató kockázatot. A külső árnyomást ugyanakkor mérsékelhette, hogy a dízel ára kevésbé változott, a forint pedig viszonylag stabil maradt. Nyeste Orsolya, az Erste Bank szakembere 0,4 százalékos havi drágulást vár, ami valamivel meghaladná az előző hónapokét; ezt szerinte az élelmiszerek, az üzemanyag és a ruházati cikkek szezonális áremelkedése hajthatta. Úgy látja, a forint erősödéséből fakadó dezinflációs hullám kifutóban van. Varga Zoltán, az Equilor elemzője a szeptemberi megtorpanás után ismét drágulást vár a szolgáltatásoknál, és az élelmiszereknél is kisebb emelkedéssel számol.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője éves összevetésben kettős képet vázolt fel. Az üzemanyagok egy év alatt több mint 11 százalékkal drágulhattak, a szolgáltatások inflációja pedig 5 százalék körül járhatott. Ezzel szemben az élelmiszerek ára kissé csökkenhetett, a háztartási energia pedig tovább fékezhette a teljes mutatót. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője két további drágító tényezőt említett: az októberben induló új gázévet, amelyben a cégek vélhetően többet fizetnek az energiáért, valamint a ruházati cikkek ilyenkor szokásos áremelkedését.
2027 nyaráig számítanak az éves ráta emelkedésére
Isépy Tamás szerint a jövedéki adó novemberi emelése és az árrésstop megszüntetése szintén felfelé húzhatja az árakat, de ezek hatása októberben még nem jelentkezik; az év hátralévő részére fokozatos gyorsulást vár. Nyeste Orsolya hozzátette, hogy a következő hetekben egyre többet számít majd, milyen eredménnyel zárulnak a bértárgyalások és mennyivel emelkedik a minimálbér, mert ez erősen befolyásolhatja a piaci szolgáltatások inflációjával kapcsolatos várakozásokat. Becsey Zsolt, az Unicredit Bank elemzője 2027-re – részben bázishatás miatt – 3 százalék feletti maginflációt vár. Szerinte az árnyomás zöme az év elejére eshet, utána pedig a jegybank a nemzetközi folyamatoktól függően több alkalommal is csökkentheti a kamatot.
Árokszállási Zoltán, az MBH Bank elemzési központjának vezetője a dohánytermékek jövedéki adójának emelését és az árrésstop eltörlését nevezte inflációt emelő tényezőnek, az energia- és a nemzetközi élelmiszerárakat pedig kockázatnak. Úgy látja, az amerikai félidős választások után nőtt az esélye, hogy a közel-keleti helyzet a vártnál hamarabb rendeződik, és a piaci mozgások alapján a befektetők is kezdhetnek ebben bízni. Ha így lesz, az kissé mérsékelheti az MBH jövő évre várt, jelenleg 3,5 százalékos átlagos inflációját. A kormány 3 százalékos 2027-es várakozását kissé optimistának tartja: a forint már nem erősödik, a bázishatás az alacsony értékek ellen dolgozik, a költségvetési terv több adóemelést is tartalmaz, a háztartások fogyasztásának magasan tartása pedig megkönnyíti a cégeknek az áremelést. Elszabaduló inflációra szerinte nem kell számítani, de 2027 nyaráig fokozatosan nőhet az éves index.
„Előrejelzésünk szerint 2027-ben 3,4 százalék körül alakulhat az éves átlagos infláció, miközben az éves ráta a jövő év közepéig tovább emelkedhet.” – közölte Virovácz Péter, az ING Bank elemzője.
Az ING szakértője szerint a mostani pálya alapján 2027 nyarán, 4 százalék közelében tetőzhet a drágulás, főként a korábbi kínálati sokkok fokozatos begyűrűzése és a 2026 tavaszi kedvező árfolyamhatás elhalványulása miatt. Rezessy Gergely, az OTP Bank elemzője azt tartja a legnagyobb kérdésnek, mennyire tudják a jelenlegi árfolyamszintek horgonyozni az inflációs várakozásokat a magas energiaárak mellett, különösen ha jövőre is jelentős, a lakossági fogyasztást élénkítő intézkedéscsomag lép életbe.
