Magyar Péter miniszterelnök szerint a második világháború óta nem volt ennyire bonyolult és veszélyes a nemzetközi helyzet. A kormányfő hétfőn Berlinben, a Konrad Adenauer Alapítvány 17. State of Europe (Európa helyzete) című rendezvényén szólalt fel, a berlini fal leomlásának 37. évfordulóján. Németül elmondott beszédében a vízgazdálkodástól a versenyképességen át a migrációig sorra vette, hol látja Európa legnagyobb problémáit.
„Ma újfent egy történelmi fordulóponthoz érkeztünk, akár akarjuk, akár nem” – mondta a magyar kormányfő. Úgy látja, a háború utáni nyolc évtizedben példátlan békét és jólétet megélt kontinenst egyszerre éri a nagyhatalmak versengése, a háborúk, a technológiai kiszolgáltatottság és a világrend átrendeződése. Mindez a felhalmozódott társadalmi, gazdasági és demográfiai problémákkal, valamint az évek óta megoldatlan migrációval együtt aláásta a tagállamok egymás iránti bizalmát. Az európai politikai vezetést is bírálta: szerinte sokáig azt hitték, a figyelmeztetések önmagukban megoldást jelentenek, születtek is „nagyszerű jelentések”, a szükséges intézkedések azonban elmaradtak.
A vízgazdálkodást is stratégiai kérdéssé kell tenni a miniszterelnök szerint
A miniszterelnök a paksi atomerőmű példáján mutatta be, hogy a klímaváltozás következményei Európában is a hétköznapok részévé váltak. Az egyre súlyosabb aszályok, a fogyó folyók és a szélsőséges árvizek mellett a magyar tapasztalat szerint a vízhiány már az energiaellátást is fenyegeti. Magyar Péter szerint ezért a vizet az energiabiztonsággal és a versenyképességgel azonos rangú stratégiai prioritásként kellene kezelni az Európai Unióban.
„A következő évtizedekben Európa gazdasági ereje és polgárainak életminősége is azon múlik, mennyire tudunk felelősen gazdálkodni a vízzel.” – mondta Magyar Péter.
Magyar Péter a nyugat-balkáni országok felvételét sürgeti az EU-ba
A kormányfő kijelentette: biztos benne, hogy a nyugat-balkáni országok is Európa részei. Úgy fogalmazott, hogy a bővítés csak akkor lehet hiteles és hatékony, ha a tagságért évek óta dolgozó államok végre csatlakozhatnak, mivel ez az egész unió gazdasági, társadalmi és biztonsági érdeke is. Arról is beszélt, hogy Európának jelenleg nincs akkora politikai, gazdasági és katonai súlya, amekkora a világbéke megőrzéséhez kellene. „Ha azonban megerősödünk, Európának lehet akkora ereje és befolyása, hogy megakadályozza egy újabb világháború kitörését” – mondta, hozzátéve, hogy ehhez világos közös célok és a NATO-val, valamint a szövetségesekkel közösen kiépített valós védelmi képesség szükséges.
Igazságtalannak érzi, hogy Magyarország még mindig napi bírságot fizet
Magyar Péter szerint az illegális migráció elleni fellépésben az elmúlt bő évtizedben alapvető szemléletváltás történt Európában, és a Magyarország által kezdettől képviselt szempontok mára a tagállamok túlnyomó többségének álláspontjában is megjelennek. Kifejtette: minden tagállamnak joga van saját migrációs politikáját meghatározni, de döntései negatív következményeit nem háríthatja át másokra. A miniszterelnök közölte, hogy Magyarországnak még mindig napi egymillió euró büntetést kell fizetnie az Európai Bíróság egy korábbi ítélete alapján, amely szerinte eltérő jogi és politikai környezetben született.
„Ezt magyar miniszterelnökként nem tudom elfogadni. Amíg én vezetem Magyarország kormányát, addig a hazám és Európa külső határait meg fogjuk védeni.” – mondta Magyar Péter.
A kormányfő olyan működőképes rendszert sürgetett, amely ténylegesen lehetővé teszi a nemzetközi védelemre nem jogosult és jogszerű tartózkodási jogcímmel nem rendelkező személyek visszaküldését, mert enélkül szerinte a saját jogrendszer hitelessége kérdőjeleződik meg. Elmondta azt is, hogy kollégáival és az Európai Bizottsággal azon dolgoznak, hogy még idén olyan jogi megoldás szülessen, amely mellett a déli határ védelme nem gyengül, és Magyarországnak a napi egymillió eurós bírságot sem kell tovább fizetnie.
