Tavaly a magyar élelmiszerek árszintje már az uniós átlag 95 százalékát érte el, miközben a bérszint mindössze 49 százalékon áll – derül ki a GKI Gazdaságkutató friss elemzéséből. A kutatóintézet arra kereste a választ, hogy Magyarország 2010 és 2025 között valóban felzárkózott-e az Európai Unióhoz, és ha igen, ez inkább az áraknak vagy a béreknek köszönhető.
Gyorsabban nőttek a bérek, mint az árak – mégis nagy a szakadék
A vizsgálat kiindulópontja az volt, hogy sokan úgy érzik: külföldön egyre kevésbé tűnnek drágábbnak a bolti árak, egyes termékeknél pedig már olcsóbbnak is érződhetnek, mint idehaza. A GKI adatai szerint 2010-ben a magyar árszint az uniós átlag 59 százalékán, a bérszint pedig mindössze 32 százalékán állt. 2025-re az árak 72, a bérek 49 százalékra emelkedtek az EU átlagához mérve – vagyis relatív értelemben a bérek gyorsabban közelítettek, a kiindulási szakadék azonban továbbra is jelentős maradt.
Az élelmiszerek és a rezsi ára ugrott meg a legjobban
Az elemzés szerint az elmúlt öt évben az élelmiszerek és az üzemanyagok ára ugrott a legnagyobbat, ennek hátterében a világpiaci sokkok, valamint az előző kormány válságkezelő intézkedései – az árstopok, a kötelező akciók és a különadók – álltak. Az alkohol- és dohánytermékek árszintje 2025-re az uniós átlag 87, a bútoroké és háztartási készülékeké 89 százalékára kúszott fel. A lakhatás és a rezsi átlagosan 67 százalékon állt, ezen belül azonban a támogatott rezsi ára a 2010-es 90 százalékról 38 százalékra zuhant, miközben az egyéb lakhatási költségek jelentősen megdrágultak.
A szolgáltatásoknál volt a legnagyobb a felzárkózás
A legszembetűnőbb árfelzárkózás a szolgáltatások területén történt: a szabadidős és kulturális szolgáltatások, az oktatás, kiváltképp pedig a turizmus ára közelített látványosan az uniós átlaghoz. A GKI ezt elsősorban a gyors bérnövekedéssel magyarázza, hiszen ezeknek a szolgáltatásoknak az ára erősen függ a munkaerőköltségektől. A kommunikációs szolgáltatások – telefon, internet, televízió – ezzel szemben már 2010-ben is közel álltak az uniós árszinthez, részben a 27 százalékos áfa miatt, 2025-re pedig kissé az EU-átlag alá kerültek. Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy a forint erősödése euróban számolva önmagában is közelebb viszi egymáshoz a magyar és az uniós ár- és bérszintet, vagyis statisztikailag felgyorsítja a felzárkózás látszatát.
A külföldre utazók tapasztalatait a kutatóintézet részben megerősíti: az élelmiszereknél valóban előfordulhat, hogy egyes termékek Nyugat-Európában olcsóbbak, a szolgáltatások azonban Magyarországon továbbra is számottevően kedvezőbb áruk maradtak az uniós átlagnál. A GKI végkövetkeztetése szerint nem igaz, hogy Magyarország csak az árakban zárkózott volna fel: a bérek relatív felzárkózása gyorsabb volt, ami érdemi vásárlóerő-növekedést eredményezett. Ugyanakkor a kutatóintézet szerint a régiós versenytársak ennél is gyorsabban fejlődtek, aminek következtében Magyarország az egy főre jutó tényleges fogyasztás alapján továbbra is az Európai Unió utolsó helyén áll.
