Drasztikus átalakítás jöhet a nyugdíjrendszerben – akár 175 ezer forintos alapnyugdíj is bevezetésre kerülhet Magyarországon. Az Egyensúly Intézet új javaslata szerint minden idős ember ugyanakkora alapellátást kapna, függetlenül attól, mennyit dolgozott korábban. A cél: senki se éljen a létminimum alatt.
Egységes alapnyugdíj: mit jelentene ez?
A tervezet szerint az alapnyugdíj összege kb. 175 ezer forint lenne, amely a létminimumhoz igazodna. Ezt minden nyugdíjas megkapná, és erre épülne egy második pillér, az úgynevezett munkanyugdíj, ami a befizetett járulékokat és a szolgálati időt tükrözné.
Ez a modell már több országban működik, például Dániában, Ausztráliában és Új-Zélandon – ott az alapnyugdíj biztosítja a megélhetést, míg a munkanyugdíj a korábbi keresethez igazodik.
Ki fizetné mindezt?
Farkas András nyugdíjszakértő szerint a reform nem csak „kozmetikai” módosítás lenne:
a jelenlegi nyugdíjrendszert teljesen új alapokra kellene helyezni.
Mivel az alapnyugdíj mögött nem állna közvetlen járulékbefizetés, a finanszírozás az adórendszerre helyeződne át. Ez azt jelenti, hogy a jövőben nem csak a dolgozók járulékai, hanem az állami adóbevételek fedeznék a nyugdíjakat.
A szakértő ugyanakkor figyelmeztetett: a magyar lakosság negyede érintett valamilyen nyugdíjszerű ellátásban, ezért ilyen drasztikus változtatás csak hosszú előkészítéssel és társadalmi vitával lenne megvalósítható.
Miért lenne minderre szükség?
A beszélgetésben az is elhangzott, hogy a nyugdíjasok elszegényedése egyre komolyabb probléma.
Bár a nyugdíjak reálértéke 2010 óta 27%-kal nőtt, a bérek 76%-kal emelkedtek ugyanebben az időszakban.
Vagyis a különbség a dolgozók és a nyugdíjasok jövedelme között folyamatosan nő.
Míg 2010-ben az átlagnyugdíj az átlagkereset 75%-át tette ki, ma – még a 13. havi nyugdíjjal együtt – sem éri el a 60%-ot.
Farkas András szerint a megoldás első lépése nem az új rendszer bevezetése, hanem a nyugdíjemelés módszerének átalakítása lenne.
Szerinte az éves korrekció során nemcsak az inflációt, hanem a bérek növekedését is figyelembe kellene venni, hogy ne nőjön tovább az idősek leszakadása.
