A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) kimutatása szerint a hazánkban található 4,3 millió lakóingatlan közel 70%-át teszik ki a családi házak, ami körülbelül 2,8 millió épületet jelent. Ezekből, szakemberek becslése szerint, körülbelül 700 ezer már megfelelően hőszigetelt. A maradék 2 millió családi házból nagyjából 500 ezer lehet olyan műszaki állapotban, amelyet nem érdemes felújítani, utólagosan hőszigetelni.
A megugró gáz- és energiaáraknak köszönhetően nyár közepe óta megduplázódott az érdeklődés a homlokzati és a padlástéri hőszigetelő megoldások iránt. A GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Masterplast 2022. augusztusi kutatásából látszik, hogy erősen nőtt a külső nyílászárók cseréjére, a fűtési rendszer korszerűsítésére, valamint a hőszigetelési megoldásokra jelentkező igény.
Dalos András szakértő szerint azért is lenne különösen fontos a családi házak utólagos hőszigetelésének a felgyorsítása, mert nálunk a családi házak 10 százalékkal több energiát fogyasztanak egy négyzetméterre vetítve, mint amennyi az európai uniós átlag. Az árak növekedését sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen az átlag feletti fogyasztásért sokkal többet kell fizetni, mint eddig.
Általában a padlásfödém utólagos szigetelését érdemes elvégezni Fotó: Dallos Tüzép
A felmérések azt mutatják, hogy a családi házakból megszökő energia 25-35%-a a homlokzati falakon, 25-30%-a a tetőn, 20-25%-a az ajtón és az ablakokon, 10-15%-a pedig a talajon fekvő padlón át távozik. A téli gáz- és a nyári áramfogyasztás mérsékléséért az energiafelhasználás hatékonyságát érdemes javítani, a fűtési energia falakon belül tartásával.
Megfelelő hőszigeteléssel jóval kevesebb fűtésre van szükség a téli hónapokban, ehhez pedig jóval kevesebb gázra, illetve áramra. Emellett nyáron is kevesebbszer kell a klímaberendezést bekapcsolnunk, hisz a hőszigetelt fal nem engedi be a lakásba a kinti perzselő meleget.
„A ház utólagos hőszigetelése előtt érdemes elvégeztetni egy energiahatékonysági felmérést azért, hogy kiderüljön, hol szökik meg a legtöbb meleg a házból. Ott érdemes kezdeni a hőszigetelést, ahol a legtöbbet tudjuk megtakarítani” – árulta el Dalos András.
A falak külső szigetelése akár 25-35%-kal is csökkenteni tudja a fűtésre felhasznált energia mennyiségét Fotó: Dallos Tüzép
Energiahatékonysági vizsgálat nélkül először általában a padlásfödém utólagos szigetelését érdemes elvégezni. Mégpedig azért, mert a meleg levegő felfelé száll, ezért egy négyzetméterre vetítve fajlagosan a padláson át szökik meg a legtöbb energia a házból. A padlásfödém szigetelésénél, a kiválasztott padlásszigetelő anyag minőségétől függően, akár 30 cm vastag szigetelést is érdemes beépíteni az energiafelhasználás csökkentésére.
Az átlag feletti gázfogyasztás költségeinek mérsékléséért az egyik legjobb rezsicsökkentő megoldás lehet a padlástér mellett a homlokzat hőszigetelése. A falak külső szigetelése akár 25-35%-kal is csökkenteni tudja a fűtésre felhasznált energia mennyiségét.
A homlokzat szigetelésénél két fontos dolgot is figyelembe kell venni. Egyrészt azt, hogy a szigetelés előtt érdemes a homlokzaton lévő ajtókat és ablakokat is hőszigeteltre cserélni. Így egy esetleges későbbi nyílászárócsere miatt nem kell megbontani az elkészült szigetelést és a felújított homlokzatot. Másrészt fontos az is, hogy a homlokzat szigetelésével együtt a lábazatot is szigetelni kell.
