Megszűnik az árrésstop, a közepes méretű, jellemzően magyar tulajdonú bolthálózatok különadója viszont a háromszorosára emelkedik – ez derül ki a jövő évi költségvetés tervezetéből, amelyet a G7 elemzett. A gazdasági portál szerint a Tisza-kormány fokozatos, visszafogottabb lépésekkel nyúl a kiskereskedelemhez, ám az adóváltozás a külföldi diszkontláncok további erősödéséhez és a piac átrendeződéséhez vezethet.
A G7 értékelése szerint a kormányváltás után kiszámíthatóbb, kevesebb állami beavatkozással járó időszak jöhet a kereskedelemben, szemben a korábbi hirtelen döntésekkel, például a vasárnapi boltzárral, az árstopokkal vagy a kötelező akciózással. Az új kormány a lap szerint időt kér a szektortól a költségvetés rendbetételéhez. Az árrésstop kivezetését a termelőktől a kereskedőkig szinte mindenki várta, és a G7 szerint a mostani alacsony infláció mellett aligha drágítja meg érdemben az élelmiszereket.
A költségvetés emellett átrendezi a közterheket: a tehetősebbek adója nő, az alacsonyabb jövedelműek helyzete javulhat. A G7 szerint ez a boltoknak is kedvezhet, mert a szerényebb keresetűek többletjövedelmüket gyorsan elköltik. A fellendülés azonban nem biztos: a 2022–2023-as infláció úgy megtépázta a fogyasztói bizalmat, hogy a reálbérek emelkedése ellenére a kiskereskedelmi forgalom volumene továbbra is a 2022 tavaszi szinten áll.
A közepes, magyar láncokat éri a legnagyobb teher
A kiskereskedelmi különadó megmarad, mert a költségvetés egyelőre nem tud lemondani erről a bevételről. Az évi 1 és 50 milliárd forint közötti árbevételű cégek adókulcsa 0,15-ről 0,45 százalékra nő, ami főként a magyar tulajdonú franchise-hálózatokat, köztük a Coop, a Reál és a CBA egyes egységeit érinti. A G7 számítása szerint egy 40 milliárd forintos forgalmú közepes cég eddigi 58 millió forintos befizetése 175 millióra emelkedik, egy ezermilliárdos forgalmú külföldi láncnál viszont a többletteher elhanyagolható.
A lap úgy látja, hogy az árérzékeny vásárlók miatt ezek a boltok nem tudják az árakba építeni a többletköltséget, így a fejlesztés, a leépítés vagy a bezárás közül kell választaniuk. A G7 szerint központi beszerzési és logisztikai rendszereik lemaradása miatt eddig sem tudtak lépést tartani a nemzetközi láncokkal.
Átrendeződhet a kiskereskedelmi piac
Ha a magyar hálózatok egy része kiesik, a megüresedő üzlethelyiségek a külföldi diszkontoknak nyithatnak teret, még úgy is, hogy a kormány a plázastop szabályain egyelőre nem változtat. A G7 szerint szakmai körökben arra számítanak, hogy három-öt éven belül a legnagyobb láncok sorrendje is megváltozhat: a piacon évek óta beszélnek a Tesco esetleges kivonulásáról és a Lidl testvércége, a Kaufland lehetséges magyarországi megjelenéséről.
A legkisebb, független boltokra a különadó nem vonatkozik, és az árrésstop megszűnésével az a hátrányuk is eltűnik, hogy a vásárlók a nyomott árú alapélelmiszerek miatt a nagyáruházakba jártak. A terjeszkedő diszkontláncok elszívó hatása azonban a G7 szerint továbbra is a létüket fenyegeti. A lap arra számít, hogy az árrésstop után visszatér a szabad árverseny és a megszokott akciózás, a beszállítókra nehezedő nyomás enyhülhet, és lassulhat a kisboltok bezárása.
