Hátborzongató és súlyos rendszerszintű mulasztások részleteit hozta nyilvánosságra a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség, miután befejezte az újdörögdi kézigránát-baleset kivizsgálását. A hatóságok döntése értelmében büntetőjogi felelőst nem találtak, így a nyomozást megszüntették – annak ellenére, hogy a vizsgálat során kiderült: a tragikus sorsú nőnek a szabályok szerint egyáltalán nem lett volna szabad éles fegyvert adni a kezébe.
A 2025 márciusában történt szerencsétlenségben egy 28 éves kormánytisztviselő-nő veszítette el mindkét kezét (az egyiket csuklóból, a másikat alkarból), amikor az alap katonai felkészítésére szervezett önkéntes honvédségi program során felrobbant a kezében egy éles kézigránát.
„Ez így jó?” – Négy másodperc a robbanásig
A rekonstruált tényállás szerint a baleset egy szerencsétlen, nem tudatos fegyverkezelési hiba miatt következett be. A dobóállásban lévő nő a „Kézigránát!” vezényszó után elsőre nem tudta kihúzni a szállításbiztosító sasszeget. Amikor végül sikerült megrántania, a nagy erőkifejtés közben akaratlanul ellazította a szorítását az időzítést blokkoló biztosítókaron, így a gránát belső gyújtószerkezete élesedett és működésbe lépett.
A nő azonnal észlelte, hogy a mechanizmus nem a megszokott módon viselkedett, és riadtan fordult a mellette álló kiképzőhöz: „Ez így jó?” – kérdezte. A lőgyakorlat-vezető azonnal a fegyver felé nyúlt, hogy elhárítsa a veszélyt, ám a gránát a gyári, 3,94 másodperces késleltetési időn belül, még a nő kezében felrobbant. A műszaki vagy szerkezeti hibát a fegyverszakértők kategorikusan kizárták.
Hamisított értékelés: Dobni sem tudott, mégis rásütötték, hogy „megfelelt”
Az ügyészség a maradandó fogyatékosságot okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt indított eljárásban döbbenetes adminisztratív csalásokra és mulasztásokra bukkant:
-
Elbukott minimumtávolság: Az éles gyakorlatot megelőző napon a nő mintegy 20 alkalommal dobott gyakorlógránátot, de egyetlen alkalommal sem érte el az előírt 30 méteres biztonsági minimumot.
-
Trükközés a listával: A katonai szabályzat szerint a nem teljesített távolság miatt a nőt kötelezően ki kellett volna zárni az éles dobásból. Ennek ellenére a felelős vezetők a neve mellé önkényesen a „megfelelt” minősítést könyvelték el.
-
Jogosulatlan kiképző: A jogszabályok szerint kizárólag tiszt vagy altiszt tölthette volna be a lőgyakorlat-vezetői pozíciót. A nő mellett álló dobató katona ezzel szemben a legénységi állomány tagja volt, így jogszerűen nem is vezethette volna a feladatot.
Miért nincs mégis felelős?
A közvéleményt joggal felháborító mulasztások ellenére az ügyészség jogilag kénytelen volt lezárni az ügyet. A büntetőjog szabályai szerint ugyanis a foglalkozási szabályszegésért csak akkor állapítható meg felelősség, ha az közvetlen, egyenes ágú ok-okozati összefüggésben áll a bekövetkezett sérüléssel.
A hatóság indoklása szerint a gránát nem azért robbant fel a nő kezében, mert a kiképző legénységi állományú volt (ő egyébként az íratlan szakmai szabályokat betartva, szakszerűen és hősiesen próbált menteni), és nem is azért, mert korábban nem tudott 30 méterre dobni. A tragédiát egy nem tudatos, reflexszerű ujjmozdulat okozta, ami jogilag nem minősíthető büntetendő gondatlanságnak.
Mivel a talált súlyos szabályszegések önmagukban nem bűncselekmények, az ügyészség vádemelés nélkül szüntette meg az eljárást. Ugyanakkor hivatalos jelzéssel (szignalizációval) éltek a Honvéd Vezérkar Főnöke felé, követelve a rendszerszintű hiányosságok azonnali, kötelező felszámolását és a felelősségre vonást a katonai hierarchián belül.
