„51-szeres ár. Közbeszerzés nélkül. És egy nyomozás, ami az Integritás Hatóságnak köszönhetően újraindult” – ezekkel a súlyos szavakkal indítja legfrissebb tájékoztatását az Integritás Hatóság (IH). A vizsgálat középpontjában a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságot szervező Budapest 2023 Nonprofit Zrt. áll, pontosabban annak korábbi vezérigazgatója, Deutsch Péter, aki a fideszes EP-képviselő Deutsch Tamás testvére.
A gyanú szerint az időközben rejtélyes módon milliárdossá vált Deutsch Péter – aki körül a sportdiplomáciában is egyre inkább fogy a levegő – 2022 szeptemberében, a vezérigazgatói poszton töltött legutolsó munkanapján írt alá egy rendkívül problémás, nettó 260 millió forint értékű szerződést 400 versenybíró kiképzéséről.
Négy pontban a gyanús milliárdos mutyi
Az Integritás Hatóság hivatalos bejegyzésében tételesen felsorolta, hogy melyek a szerződés leginkább felháborító és visszaélésre utaló pontjai:
-
Drasztikus túlárazás: A megállapodás szerint egyetlen versenybíró képzése nagyjából 650 ezer forintba került az adófizetőknek. Ezzel szemben a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) saját, nyilvános archív adatai szerint 2017-ben egy ugyanilyen képzés díja mindössze 12 700 forint volt. A különbség egészen elképesztő, 51-szeres.
-
A közbeszerzés patikamérlegen kiszámított kikerülése: A nettó szerződéses összeget 260 millió forintra lőtték be. Ez a szám hajszálpontosan a 262,485 millió forintos uniós értékhatár alatt maradt, ami felett már kötelező lett volna nyilvános, nyílt közbeszerzési eljárást kiírni. Így a megbízást verseny nélkül adhatták oda.
-
Önmagukkal üzleteltek: A vb-t szervező állami cég a megbízást azzal a Magyar Atlétikai Szövetséggel kötötte meg, amely egyúttal 9 százalékos tulajdonosa is volt magának a szervezőcégnek (a fennmaradó 91 százalék az államé volt). A Budapest 2023 Nonprofit Zrt.-t azóta, 2024 júliusában végelszámolás alá vonták, és mára teljesen meg is szűnt.
-
Fantomképzések gyanúja: A hatóságok számára eddig semmilyen kézzelfogható bizonyíték nem állt rendelkezésre arról, hogy a papíron szereplő 400 fő valóban elvégezte-e a méregdrága oktatást.
Elszabotálták a korábbi nyomozást, de az IH közbelépett
Az Integritás Hatóság felidézte, hogy az ügyben egyszer már indult büntetőeljárás, ám azt a nyomozó hatóságok gyanús gyorsasággal és teljesen eredménytelenül lezárták. Az antikorrupciós szervezet ezt nem hagyta annyiban: hivatalos beadványban, pontról pontra megtámadta a korábbi eljárás hiányosságait, és kezdeményezte a nyomozás azonnali folytatását.
Az IH szerint a korábbi nyomozásból kulcsfontosságú lépések maradtak ki: nem hallgattak meg alapvető tanúkat, elmulasztották a független igazságügyi szakértői vélemények beszerzését, és teljes mértékben elmaradt a gyanúsítottak vagyoni helyzetének átvilágítása is. A hatóság határozott fellépésének köszönhetően a nyomozást most újraindították, és az eljárás jelenleg is folyamatban van.
„Ez az eset pontosan megmutatja, mire jó egy antikorrupciós hatóság… Ha az Integritás Hatóságnak megfelelő jogköre van, akkor élni is tud vele”
– vonta le a végső következtetést az Integritás Hatóság, kiemelve, hogy a valós jogkörökkel felruházott ellenőrzés az egyetlen eszköz a rendszerszintű kormányzati visszaélések és a közpénzek gátlástalan elszivárgása ellen.
