Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap este Facebookon közzétett videóban szögezte le: nem mond le, és tovább gyakorolja az alaptörvényben rögzített hatásköreit. Az államfő elismerte az elnöki intézmény körül kialakult feszültséget, de a lemondást alkotmányos szempontból megoldatlannak, sőt kontraproduktívnak ítélte.
„Az államfői megbízatás méltósága helytállást követel meg tőlem. A jogszeretet állhatatosságot, a hazahűséget, a nemzet tiszteletet. Az alaptörvényre tett esküm egyformán köt az egész magyar politikai nemzethez, a többséghez és a kisebbséghez egyaránt. Fentiek alapján, eskümhöz híven, a hatalmi ágakkal együttműködésben továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet."
– mondta Sulyok Tamás, köztársasági elnök.
Magyar Péter határideje lejárt
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a április 12-i választási győzelem után szólította fel lemondásra Sulyokot, és május 31-i határidőt szabott. Ez a határidő vasárnap éjjel járt le – az elnök a videójával egyértelművé tette: nem teljesíti a felszólítást.
Alkotmányos szerepértelmezés és intézményi vita
Sulyok a videóban kitért arra is, hogy a választásokat követően „legitim politikai igény" fogalmazódott meg az elnöki funkció újraértelmezésére, ezt alkotmányozó hatalomként természetesnek tartja. Ugyanakkor emlékeztetett: a köztársasági elnök hatásköre és megválasztásának szabályai 1990 óta lényegében nem változtak, s a hivatal szándékosan eltér a kormány és az Országgyűlés mandátumától – a fékek és ellensúlyok rendszerének fenntartása érdekében.
Az elnök szerint a hatályos rend szerint az államfőnek és a kormánynak együtt kell működnie egymással, még akkor is, ha az egyiket az előző parlament választotta meg.
„A közelmúltban megjelent miniszterelnöki nyilatkozatok ezzel szemben az állami szervek között szokatlan stílusban egyoldalú követeléseket, utasításokat fogalmaznak meg a köztársasági elnök irányába, beleértve a tisztségről való lemondásra felszólítást is. Mindez a hatályos alkotmányos rendben egy súlyosan ellentmondásos helyzetet idéz elő, amely a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét hátrányosan érinti."
Velencei Bizottság és a lemondás elvetése
Sulyok elmondta: a lemondás lehetőségét felelősen mérlegelte, de arra a meggyőződésre jutott, hogy az nem oldaná meg az intézményi konfliktust alkotmányos keretek között. A kialakult helyzet rendezésére az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság szakértői közreműködését kezdeményezte.
Aláírt törvények és kormányzati együttműködés
Az elnök külön hangsúlyozta, hogy hatásköreit nem a kormány céljainak akadályozása szándékával gyakorolja. Ennek jeleként utalt arra, hogy haladéktalanul aláírta a Nemzetközi Büntetőbírósághoz való csatlakozást helyreállító törvényt, ahogy 2024. március 5-én, hivatalba lépése napján is késedelem nélkül írta alá a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló, addig húzódó dokumentumot. Sulyok Tamás bízik az új Országgyűléssel és a kormánnyal való „józan alkotmányos együttműködés" kiteljesedésében.
