Orbán Anita külügyminiszter hétfőn Facebookon reagált arra a nyílt levélre, amelyet fideszesek intéztek hozzá, és amelyet végül Orbán Viktor volt miniszterelnök a nevére vett.
A külügyminiszter elismerte, hogy nehéz olvasmány volt a levél, elsősorban azért, mert emlékszik arra az időszakra, „amikor még mindannyian hittünk abban, hogy a hazát szolgáljuk". Saját átállását nem árulásként, hanem tudatos döntésként írja le: belülről látta, szerinte hogyan váltotta fel a szakmaiságot a lojalitás, az ország érdekét a személyes érdek, „a hazáért való munkát pedig a vagyonok és kiváltságok megszerzése".
„Nem én változtam meg. Az a rendszer változott meg, amelyet ti a végsőkig védeni próbáltok." – írta Orbán Anita, külügyminiszter.
A levél szerzőit azzal szembesíti, hogy miközben egyetlen szót sem írtak „az eltűnt közpénzekről, a leépülő államról, a külföldi érdekek kritikátlan kiszolgálásáról", hosszú bekezdéseken keresztül az ő cipőjét, arckifejezését és személyét elemezték. Ezt „pontos leletként" értékeli arról, „mi maradt abból a politikai közösségből, amely valaha a polgári Magyarország eszméjét tűzte zászlajára".
„Az áruló" kérdése és a szégyen
Orbán Anita az árulás vádját is visszafordítja: szerinte érdemes őszintén feltenni a kérdést, hogy áruló-e az, „aki jobban szereti a hazáját a politikai közösségénél" – vagy az, „aki cselekvően tett azért az Orbán-kormány tagjaként, hogy ezt a csodálatos országot kifosszák, tönkretegyék, megroppantsák".
A levélben felvetett szégyenre is kitér. Felidézi azt az érzést, amikor külföldön Magyarországról már nem Nobel-díjasok, Puskás Ferenc vagy Bartók Béla jutott az emberek eszébe, „hanem az Orbán-kormány Európa-ellenessége, a korrupció, az oligarchák és a gátlástalan gazdagodás". Posztját azzal zárja: minden egyes nap igennel szeretne válaszolni arra a kérdésre, hogy hű tud-e maradni Magyarországhoz.
