Késések, méregdrága menetjegyek, egymással nehezen kommunikáló nemzeti informatikai rendszerek: nem csoda, ha manapság a többség inkább kerüli a vonatozást Európában. Pedig a rendszerváltás idején a vasút még a szabadság ígéretét hordozta – ahogyan azt a korszak hamisított nemzetközi jegyeiről szóló Kék Pelikan című animációs film is bemutatta.
A vasút reneszánsza belpolitikai és diplomáciai szinten is téma lett: Magyar Péter miniszterelnök első hivatalos külföldi útjain többször is tudatosan vonatra szállt. A Krakkóból Varsóba tartó járatról, valamint a bécsi útról készült képekkel a kormány azt kívánta demonstrálni, hogy kiemelten kezelik a területet, és napirenden van egy közvetlen Budapest–Varsó összeköttetés létrehozása, valamint az osztrák irányú szakasz radikális fejlesztése.
Hogy a fotózkodáson túl hogyan lehetne a vasutat valóban újra „szexivé” és versenyképessé tenni a környezetszennyezőbb repüléssel szemben, arról az év legnagyobb budapesti közlekedési konferenciáján, a Transport Research Arenán (TRA) kérdezték a szektor legfontosabb európai szereplőit.
Sebesség és olcsó jegyek: a siker két kulcsa
A kényelem mellett a menetidő drasztikus csökkentése a legfontosabb tényező.
„Azt gondolom, hogy a nagysebességű vonat fejlesztése drámaian megváltoztatja majd a vonatozás státuszát. A nagysebességű vonatok legalább 300 km/h-val mennek, szóval ez valós alternatíva” – vélekedett Mariella Guerricchio, a Hitachi Rail technológiai vezetője.
Ez azonban önmagában kevés, ha az utazás megfizethetetlen. Andrea Gentili, az Európai Bizottság Kutatási és Fejlesztési Főtitkárságának képviselője szerint lejjebb kell vinni a jegyárakat, és el kell érni, hogy az utasnak ne kelljen órákat töltenie a különböző nemzeti társaságok bonyolult rendszereiben, hanem egyetlen kattintással eljusson a céljáig.
A németek is a késések miatt panaszkodnak
A grandiózus nemzetközi hálózatok előtt azonban az alapvető problémákat kellene felszámolni. Joachim Lücking, az Európai Bizottság vasúti biztonságért felelős vezetője szerint a megbízhatóság a legkritikusabb pont.
„Ha Németországba mész, akkor egy vacsoraparti estéjének fele olyan történetekről szól, amikor a Deutsche Bahn nem volt pontos” – érzékeltette a helyzetet Lücking, aki szerint a nemzetközi száguldás előtt a nemzeti szintű pontosságot kell helyreállítani.
A szakértők rámutattak: a szektor egy „technológiai tökéletes viharban” van. A rendszerek a folyamatos modernizáció miatt túl bonyolulttá váltak, a komplexitásnak pedig ára van, ami rontja a versenyképességet. Emellett a geopolitikai feszültségek miatt a jövőben katonai szempontokat és védelmi mobilitást is figyelembe kell venni a vasútfejlesztésnél, miközben a hálózatokat az extrém időjárási helyzetekkel és a kibertámadásokkal szemben is ellenállóvá kell tenni.
Híd a kutatás és a piac között: a Europe's Rail
A legnagyobb kihívás, hogy az innovatív ötletek ne ragadjanak bent a tervezőasztalon. Az Európai Bizottság ezért hozta létre a Europe's Rail nevű, 1,3 milliárd eurós költségvetésű köz- és magánszféra közti társulást, amely hidat épít a laboratóriumi kutatások és a tényleges piaci alkalmazás közötti „halálvölgy” fölé. A szervezetben a döntéshozatal és a finanszírozás fele-fele arányban oszlik meg Brüsszel és a vasúti piac 30 legnagyobb vállalata között.
A társulás jelenleg 7 fő területen tesztel valós prototípusokat:
-
Közlekedésmenedzsment: A repterek és a vasút információcseréjének összehangolása.
-
Digitalizáció és zöldítés: Hatékonyabb energiafelhasználás és spórolás.
-
Vagyonüzemeltetés: Mesterséges intelligencia (MI) használata a kocsik karbantartási igényeinek előrejelzésére a balesetek megelőzése érdekében.
-
Teherszállítás: A kamionos fuvarozás vasútra terelése.
-
Vidéki vonalak: Az alulhasznált, veszteséges mellékvonalak gazdaságos újragondolása.
A vasúti szektor rendkívül fragmentált és konzervatív világ, ahol a berendezések és rendszerek élettartama évtizedekre szól, így a szereplőket nehéz meggyőzni a váltásról. Ha azonban a brüsszeli és a nemzeti programok képesek lesznek a gyakorlatba is átültetni ezeket a fejlesztéseket, a vonat utazási kényszerből újra Európa felfedezésének legvonzóbb eszközévé válhat.
