Orbán Anita új külügyminiszter első nagyinterjújában hazahozott uniós forrásokat, újrainduló Erasmus- és Horizon-programokat, valamint helyrehozott szomszédsági kapcsolatokat jelölt meg az első év fő feladataiként. A Válasz Online-nak adott interjúban azt mondta: Magyarországnak újra kiszámítható, professzionális partnerként kell működnie az EU-ban és a szövetségi rendszerekben – miközben világos nemzeti vörös vonalakat tart fenn.
Az EU-val való viszony rendezésére konkrét határidőt is szabott: a befagyasztott uniós források feloldásához szükséges jogállamisági feltételeket augusztus végéig teljesítenék. Célként jelölte meg, hogy Magyarország a helyreállítási alap teljes csomagját – támogatást és kedvezményes hitelt egyaránt – le tudja hívni. Egy éven belül látható eredményt ígér az Erasmus és a Horizon újraindítása, a szomszédsági kapcsolatok rendezése, valamint a konstruktívabb V4- és euroatlanti együttműködés terén is.
Átvilágítás és bizalomépítés a minisztériumban
A tárca élén elsőként átfogó átvilágítást és állapotfelmérést ígér: nemcsak fizikai biztonsági ellenőrzést, hanem az apparátus és az informatikai rendszer vizsgálatát is. A bizalom visszaépítését alapfeladatnak nevezi, amely nélkül szerinte sem a belső működés, sem a külső partneri viszony nem rendezhető. Ennek jelképes, de gyakorlati lépéseként a Budapestre akkreditált nagykövetek újbóli meghívását és a minisztériumi állománygyűlések visszahozatalát emelte ki – ezek az alapcsatornák szerinte eddig hiányoztak.
Személyi kérdésekben nem tisztogatást, hanem professzionális csapatépítést hirdet. A jövőbeni külügyi karrier feltételének a szakmai felkészültséget és a sértetlen integritást nevezi, miközben azt állítja: önmagában nem kizáró ok, ha valaki a korábbi években is a rendszerben dolgozott. Középtávú célként visszahozná a versenyvizsgát, amely nélkül korábban nem lehetett külügyi pályára kerülni.
Ukrajna, Oroszország, Kárpátalja
Ukrajna kapcsán egyetlen kulcstémát jelölt meg a következő időszakra: a kárpátaljai magyar közösség oktatási és nyelvhasználati jogainak rendezését. Elmondása szerint szakértői egyeztetés indult, amely kizárólag erről szól, és amíg nincs konkrét eredmény, Magyarország más ügyekben – például az ukrán EU-csatlakozás továbbléptetésében – nem kíván előre menni. Céldátumként a június eleji beregszászi találkozót nevezte meg, amelyre addigra kézzelfogható eredményeket vár, hogy magasabb szintű – akár miniszterelnöki szintű – egyeztetések reálissá váljanak.
„Magyarországnak újra kiszámítható, professzionális partnerként kell működnie az EU-ban és a szövetségi rendszerekben, miközben világos nemzeti vörös vonalakat tart." – Orbán Anita külügyminiszter
Oroszországgal pragmatikus viszonyt hirdet, és nem zárja ki egy jövőbeni Lavrov–Orbán Anita szintű külügyminiszteri találkozó lehetőségét sem, ha lesz érdemi téma.
