Komoly piaci hullámokat vert Magyar Péter bejelentése, miszerint személyesen egyeztet Hernádi Zsolttal, a Mol elnök-vezérigazgatójával. A találkozó tétje nemcsak az ország üzemanyag-ellátási biztonsága, hanem a vállalat milliárdos osztalékának sorsa is.
A hírekre a tőzsde azonnal reagált: a Mol részvényárfolyama mintegy 150 forintos mínuszba fordult, mivel a befektetők a növekvő politikai kockázatokat árazták be.
A 25 milliárdos vita
A konfliktus gyújtópontja a Mol osztalékpolitikája. A vállalat közgyűlése még a választások előtt megszavazta a kifizetéseket, amelynek értelmében a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványa mintegy 25 milliárd forinthoz jutna.
Magyar Péter határozott álláspontja szerint:
-
A vállalatnak nem szabadna kifizetnie ezt az összeget az alapítványnak.
-
Az egyeztetésen az osztalék mellett az üzemanyagárak és az ellátásbiztonság kérdése is asztalra kerül.
Politikai nyomás vs. Részvényesi jogok
A piaci elemzők szerint a helyzet jogilag és gazdaságilag is komplex. Bár a Tisza Párt elnöke politikai felhatalmazással bír, a Mol egy tőzsdén jegyzett magánvállalat, amelynek osztalékáról a részvényesek közgyűlése már döntött.
Az ilyen jellegű „utasítások” rövid távon növelik a volatilitást és a politikai kockázati prémiumot, ami elriaszthatja a konzervatívabb befektetőket, még akkor is, ha a cég pénzügyi alapjai (cash-flow) továbbra is erősek.
Mi következik most?
A Mol egyelőre nem jelentette be az osztalékfizetés pontos napját, így technikailag van mozgástér, de a kifizetés megtagadása jogi következményekkel járhat a kisebbségi tulajdonosok felé. A találkozó kimenetele sorsdöntő lehet: ha Magyar Péternek sikerül elérnie a kifizetés felfüggesztését vagy átirányítását, az alapjaiban írhatja felül az állami vagyonkezelő alapítványok (mint az MCC) finanszírozási modelljét.
A Mol-papírok tulajdonosai számára a legfőbb kérdés most az, hogy az új kormányzati éra piacbarát módon, vagy adminisztratív eszközökkel kíván-e beleszólni a stratégiai vállalatok életébe.
