A választási vereség utáni kormányzati elszámolás egyik legérdekesebb fejezete zajlik: Nagy Márton távozó nemzetgazdasági miniszter a Telex kérdésére válaszolva értékelte az elmúlt évek munkáját. Míg a piacok és az elemzők a költségvetés „csontvázaitól” tartanak, a miniszter szerint minden a legnagyobb rendben zajlott.
Jóslatok vs. Valóság: A számok makacs dolgok
Nagy Márton határozottan visszautasította azt a vádat, miszerint a minisztérium túlzottan optimista vagy irreális előrejelzéseket készített volna. Szerinte a gazdaságot ért külső válságok okozták a döccenőket, nem pedig a tervezési hibák.
A tények azonban némileg más képet festenek, ha az elmúlt évek GDP-várakozásait nézzük. A HVG gyűjtése alapján a legutóbbi hat költségvetés 24 legfontosabb makrogazdasági mutatójából húszat még csak megközelítőleg sem sikerült eltalálni.
-
2022-ben az ígért 5,3 százalékos növekedés helyett 4,1 százalék realizálódott.
-
2023-ban a kezdeti 4,1 százalékos jóslatot később 1,5-re módosították, de végül 0,9 százalékos recesszió (mínusz) lett a vége.
-
2024-ben a 4 százalékos célhoz képest mindössze 0,6 százalék jött össze.
-
2025-ben pedig a 3,4 százalékos tervvel szemben csak 0,3 százalékos bővülést mutatott a mutató.
„Nincs miért aggódnom” – Válasz a vagyonosodási vizsgálatra
A Magyar Péter által belengetett elszámoltatási hullám és a kifejezetten a döntéshozókat célzó vagyonosodási vizsgálatok sem rontották el a miniszter kedvét. Nagy Márton kijelentette, hogy nem tart az ilyen eljárásoktól, mert meggyőződése szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) végig a törvényi keretek között, megfelelően végezte a feladatát.
Nagy Márton szavai alapján a távozó gazdasági vezetés nem érzi felelősnek magát a 3420 milliárdos államháztartási hiányért, amelyet az új kormányra hagynak örökségül. A miniszter szerint a válságkezelés sikeres volt, az előrejelzések pedig a körülményekhez képest reálisak maradtak.
