Szombat délelőtt mutatta be a Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai felkészülésének vezetőjét, Kapitány Istvánt, a Shell korábbi globális elnökét. Magyar Péter egy hosszabb beszélgetést közölt a szakemberrel, aki már korábban is egyeztetett a párt elnökével. Kapitány István azzal indokolta a felkérést elfogadó döntését, hogy szülőhazájának tartozik azzal, amit a nemzetközi piacon megszerzett tapasztalataiból visszaadhat.
„Ennek az országnak köszönhetem, hogy az vagyok, aki vagyok. Eljött az a pillanat, amikor a nemzetközi piacon megszerzett tudást és tapasztalatot a magyar emberek javára kell fordítanom.”
Bizalom és kiszámíthatóság nélkül nincs fejlődés
Kapitány István szerint a magyar gazdaság legnagyobb gondja ma a bizalomvesztés és a kiszámíthatatlanság. Úgy fogalmazott:
„A tőke és a fejlődés oda megy, ahol biztonságban érzi magát. Ha a szabályok hétfőről keddre váratlanul megváltoznak, a befektetők elfordulnak.”
A Tisza gazdasági programjának középpontjában ezért a jogbiztonság helyreállítása, a kiszámítható gazdasági környezet és a hazai kis- és középvállalkozások érdemi támogatása áll. Elengedhetetlennek nevezte a korrupció felszámolását és a Magyarországnak járó uniós források hazahozatalát, mert szerinte ezek azonnali felszabadítása nélkül nincs gazdasági újraindítás.
Tudásalapú gazdaság és oktatási fordulat
A szakember hangsúlyozta: az oktatást nemzetstratégiai ágazatként kell kezelni. Szerinte az összeszerelő üzemekre épülő modell zsákutca, helyette a magas hozzáadott értékű, kutatás-fejlesztésre és exportképes magyar kkv-kra építő gazdaságpolitika jelenti a jövőt.
A cél egy olyan ország, ahol a szakmaiság elsőbbséget élvez a politikai lojalitással szemben, és ahol a kemény munka valódi, kiszámítható megélhetést biztosít.
Energetikai fordulat és szociális szempontok
Kapitány István az energetikában is fordulatot sürget. A lakossági rezsicsökkentés fenntartása mellett az energiaszegénység felszámolását nevezte kulcskérdésnek, például a tűzifa áfájának 5 százalékra csökkentésével. Emellett az energiahatékonysági beruházások újraindítását és a gazdasági szereplők energiaárainak versenyképessé tételét tartja elengedhetetlennek.
A beszélgetésben hangsúlyosan szóba került az energiabiztonság, az olcsó energia, a diverzifikáció szükségessége és a paksi bővítés kérdése is.
Állami pazarlás helyett működő közszolgáltatások
Kapitány István éles kritikát fogalmazott meg az állami költések jelenlegi prioritásaival kapcsolatban. Szerinte az állami pazarlást fel kell számolni, a propaganda és a korrupció költségeit pedig az egészségügybe és az oktatásba kell átcsoportosítani. Bérlakásépítési programot is indítana.
„Nem azért fizetünk adót, hogy presztízsberuházásokat és a korrupciót finanszírozzuk.”
Majd így folytatta:
„Az adófizetők azért adják a pénzüket, hogy működjenek a kórházak és az iskolák. Nem az az állam dolga, hogy luxusberuházásokra vagy repterekre költse a polgárok pénzét, miközben az alapvető szolgáltatások összeomlanak.”
Munkaerőpolitika: hazahívni, nem behozni
A Tisza gazdaságfejlesztési vezetője egyetért azzal, hogy 2026. június 1-től ne lehessen unión kívüli, nem magyar munkavállalókat behozni Magyarországra. A megoldást a Nyugat-Európában élő több százezer magyar hazacsábításában, valamint a munkaerőpiacon kívüli társadalmi csoportok képzésében és bevonásában látja.
Kapitány István szerint Magyarországnak nem más gazdaságok fellendülésére kell várnia, hanem saját stratégiai előnyeire építve kell versenyképes pályára állnia. A cél egy élhető ország, ahol a közpénzek felhasználása a mindennapi életminőséget javítja, nem politikai presztízst szolgál.
