A Transparency International (TI) Magyarország friss jelentésében rámutatott, hogy a magántőkealapok egyre inkább a közpénzek átláthatatlan kezelésének és elrejtésének eszközeivé váltak, miközben a tulajdonosaik kiléte nem ismert. Ez az egyik oka annak, hogy 2023 júliusában az Európai Bizottság hivatalos vizsgálatot indított a magyar szabályozás ellen - közölte a 24.hu.
A TI jelentése szerint a magántőkealapok célja gyakran a „vagyonelrejtés és a közpénzek kiszivattyúzása” Magyarországon. Az alapok működése nem átlátható, és különösen az állami befektetések terén mutatkoznak súlyos hiányosságok. A magyar szabályozás hiánya miatt a magántőkealapok tényleges tulajdonosainak kiléte gyakran titokban marad, és ez súlyos pénzmosási kockázatot jelent.
A helyzet tovább romlott, amikor 2024 elején megszüntették a nyilvános hozzáférést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tulajdonosi adatbázisához, ami még inkább megnehezítette a magántőkealapok tulajdonosainak felderítését. A Transparency International szerint az, hogy a magántőkealapok tulajdonosainak kiléte rejtve marad, növeli a pénzmosás kockázatát.
Az Európai Bizottság legutóbbi, 2023-as jogállamisági jelentésében külön kiemelte a magyar magántőkealapok átláthatóságának hiányát, és javasolta, hogy Magyarország biztosítsa a tényleges tulajdonosi adatok teljes körű nyilvántartását. A Bizottság szerint a jelenlegi magyar szabályozás nem felel meg az uniós irányelveknek, ezért indítottak eljárást.
A Transparency International tanulmánya rávilágít arra is, hogy az állami pénzek átláthatatlan befektetései káros hatással lehetnek a piaci versenyre. Példaként említik, hogy a magyar kormány által indított Krízis és Turisztikai Tőkeprogramok során 400 milliárd forintnyi közpénzt fektettek be magántőkealapokba, amelyek közül jelentős összeg, 175 milliárd forint, Tiborcz István, Orbán Viktor vejének érdekeltségeihez került.
