Az elmúlt időszakban az időjárás mintha néhány napba sűrítve próbálná bepótolni az elmúlt hónapok csapadékhiányát. Ami jót tesz a mezőgazdaságnak, annak nem biztos, hogy örülnek az úton lévők; ilyenkor eleve többen ülnek autóba, rosszabbak a látási viszonyok és ott van az alattomos aquaplaning jelenség is, amit…Nos, jobb elkerülni. De hogyan? A HTA szakembereinek tanácsait gyűjtöttük össze.
Az aquaplaning, más néven „vízen futás" vagy „felfutás”, számos baleset előidézője. Nagy esőzések után összefüggő vízréteg képződik az úton, amely megakadályozza az abroncsok úthoz tapadását. Az autó „felúszik”, bármit is teszünk, a kormányzási és fékezési erők csak a vízrétegre hatnak, az útra nem. Ennek következtében az autó ellenőrizetlenül sodródik, és elveszíti a tapadását.
Az egyenetlen felület és az enyhe lejtés is hozzájárul az aquaplaninghez. A fő veszély a mélyedésekben, a kanyarokban, az aluljárókban és nyomvályúkban leselkedik ránk, vagyis szinte mindenhol, ahol a csapadékvíz nem tud gyorsan elfolyni, vagy ha nagy mennyiség esett, és időbe telik, míg elszivárog.
Először is, kapcsoljuk ki a rádiót, ha erősen esik: a sárvédő felől érkező hangos zaj egyértelmű figyelmeztetés. A feltűnően sima kormányzás vagy a kormánykerék „kopogása” is azt jelzi, hogy valami történik. Az egyik fontos figyelmeztető jel, ha az elektronikus stabilitási program (ESP) jelzőfénye villogni kezd. Ha a fordulatszám felpörög, miközben az autó sebessége nem nő, azt jelenti, hogy a gumiabroncsok nem tapadnak megfelelően.
Hogyan viselkedjünk aquaplaning esetén? A kormányt mindkét kézzel tartsuk, ne akarjunk hirtelen kormánymozdulatokkal korrigálni! Ugyanez érvényes a fékre is: finoman lassítsunk, ne fékezzünk hirtelen. A gázról lassan, óvatosan vegyük le a lábunkat, a sebességet fokozatosan csökkentsük. Lépjünk a tengelykapcsoló- magyarul a kuplungpedálra!