Példátlanul szigorú ítéletet hozott a svájci igazságszolgáltatás egy 25 éves gyorshajtó ügyében, akit 48 hónap letöltendő szabadságvesztésre ítéltek. A fiatal nő saját mobiltelefonos felvételeivel buktatta le magát, amelyeken többek között az látható, ahogy 238 km/h-s sebességgel száguld az autópályán. Az auto motor und sport beszámolója szerint ez az eddigi legsúlyosabb büntetés, amelyet pusztán közlekedési kihágásért szabtak ki az országban.
Saját mobilvideóival szolgáltatott bizonyítékot
A hatóságok nem traffipaxszal, hanem egy véletlen folytán jutottak a terhelő bizonyítékokhoz. A rendőrök egy másik, független ügyben tartott vizsgálat során találták meg a nő telefonján azokat a felvételeket, amelyeken saját magát rögzítette vezetés közben. A videók tanúsága szerint a sofőr rendszeresen és szándékosan hajtott extrém tempóval.
A nyomozók összesen nyolc súlyos szabálysértést azonosítottak a felvételek alapján. A svájci jogszabályok ezek közül többet is a „különösen veszélyes” kategóriába soroltak, ami megalapozta a rendkívüli szigorúságú ítéletet.
Életveszélyes tempó az éjszakai autópályán
A legsúlyosabb incidens az A3-as autópályán történt, ahol a nő legalább 238 km/h-val száguldott. A bírósági adatok szerint a sofőr több mint 25 másodpercen keresztül tartotta a 200 km/h feletti sebességet, miközben sötétben, forgalom mellett előzött meg más járműveket.
Bár a védelem próbálta enyhíteni a tettek súlyát, a bírák hangsúlyozták: a sorozatos és szándékos kockázatvállalás közvetlen életveszélyt jelentett a többi közlekedőre. A bíróság szerint a nő magatartása messze túlmutat az egyszerű gondatlanságon.
Az eljárás alatt sem lassított
A büntetés kiszabásakor súlyosbító körülményként értékelték a vádlott teljes közönyét a szabályok iránt. Kiderült ugyanis, hogy a nő a büntetőeljárás ideje alatt sem hagyott fel a veszélyes vezetéssel. A bűnlajstroma az eljárás alatt újabb gyorshajtásokkal, stoptábla figyelmen kívül hagyásával és egy balesettel is bővült.
Bár a vádlott a per során részben elismerte a felelősségét, a megbánás hiánya és az újabb jogsértések miatt a bíróság nem látott lehetőséget az enyhítésre. A Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróság végül helybenhagyta a négyéves szabadságvesztésről szóló döntést.
