Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter az Agrárszektornak adott interjújában egy új, vízmegtartást ösztönző támogatásról és a vagyonadóról beszélt, egy szakmai rendezvényen pedig az aszály és a drága energia miatt bajba került mezőgazdaság helyzetét értékelte. A vagyonadóról azt mondta: ha őt is érinti, szívesen befizeti.
Vízprémium a csapadékot megtartó gazdáknak
A miniszter szerint egy négyéves, mintegy 400 ezer hektárra kiterjedő vízmegtartási program indul, amelynek részeként bevezetik a vízprémiumot. Az első eredmények Bóna Szabolcs szerint jövő nyárra láthatók lesznek. A juttatást azok a gazdálkodók kapják, akik az esővizet nem vezetik el a földjeikről, hanem amennyire lehet, helyben tartják. A térinformatikai rendszerrel segített program jelentős beruházást kíván, mert a csatornahálózatot a vízelvezetés helyett a vízmegtartás szolgálatába kell állítani. Az állam egyszerűbb beavatkozásokkal és a csatornák folyamatos vízzel való ellátásával már hozzáfogott a munkához, és bevonja azokat a gazdákat is, akiknek megvan hozzá a szükséges gépparkjuk.
Vagyonadó és az árrésstop vége
A miniszter az interjúban kiállt az élelmiszer-árrésstop kivezetése mellett is. Álláspontja szerint a korábbi szabályozás a multinacionális láncokba terelte a vásárlókat, a magyar termékek pedig kiszorultak a polcokról. A zöldségek, gyümölcsök és egészséges élelmiszerek áfájának csökkentésére a miniszter szerint egyelőre várni kell, mert a költségvetés mozgástere szűk, és a kormány a nyugdíjakat védi.
A vagyonadó létrejötte miatt Bóna nem tart nagy fennakadástól az ágazatban. Az egymilliárd forint feletti vagyonokat terhelő adó a miniszter szerint az agrárszereplők kevesebb mint egy százalékát, legfeljebb ezer céget és félezer egyéni gazdálkodót érint majd, mivel a hitellel terhelt vagyonok többsége mentesül a komolyabb befizetés alól.
Aszály, kukoricahiány és tejválság
A szakmai rendezvényen a miniszter többek között arról beszélt, hogy a nehéz gazdasági környezet és az idei, eddig példa nélküli aszály miatt az agrárium várhatóan 800 milliárd forintos veszteséggel számolhat, amelyet pusztán támogatásokból nem lehet pótolni. A klímaváltozás északabbra tolta a kukoricatermesztés határát: idén már Lengyelország az Európai Unió második legnagyobb termelője. Magyarországon közben a vetésterület és a hozam is erősen visszaesett, a várhatóan 1,6 millió tonnás termés nem fedezi a hazai igényt, így importra lesz szükség. A betakarított kukorica 20–30 százalékánál mikotoxin-fertőzöttség gyanúja is felmerült, ezért a tömegtakarmány-ellátást teljesen át kell gondolni.
A tejágazat is szóba került. Szereplői már tíz hónapja önköltség alatt adják el termékeiket, helyzetüket a drága energia, a munkaerőhiány, a magas takarmányárak és az elmaradt technológiai fejlesztések is nehezítik. A kormány a likviditási gondok enyhítésére felgyorsította a támogatási előlegek kifizetését: eddig több mint 200 milliárd forint ment ki, az év végéig pedig 400 milliárd forintos keret kifizetése a cél. Mivel ez nem jelent pluszpénzt, Magyarország uniós szinten is a támogatási keretek bővítését sürgeti.
Bóna Szabolcs szerint a javuláshoz széles ágazati összefogásra, piacszabályozásra és egy piaci etikai kódex elfogadására van szükség. Hosszabb távon az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium új stratégiája jelölheti ki az irányt, amely a magasabb hozzáadott értékű termékekre, a technológiai modernizációra, illetve a jelentős uniós forrást igénylő energiahatékonyságra összpontosít.
