Módosítani kell a vadászati törvényt, mert a vadgazdálkodás és az állományszabályozás jelenlegi formájában nem működik – ezt Bóna Szabolcs agrárminiszter szeptember elején ismerte el, miután a vadkárok miatt panaszkodó gazdák jelzései a tárcához is eljutottak. A Portfolio a HVG beszámolója alapján írt az ügyről.
Szarvasok tarolják a beregi földeket
A HVG szerint a beregi síkságon, Lónyától Tarpáig az idei aszálynál is nagyobb gondot okoz a gazdáknak a vadkár, sokan már a termelés feladását fontolgatják. A 41-es főút mentén a több száz egyedből álló szarvascsapatok miatt szinte naponta történnek vadbalesetek. A lap példaként Király Márk helyi gazdálkodót említi, akinek harminchektáros napraforgótáblájából júliusra hat hektárt pusztítottak el az állatok, több millió forintos kárt okozva, szeptemberre pedig tíz hektárra nőtt a megsemmisült terület.
Vita a vadászati jogok kiosztásáról
A HVG azt írja, hogy egy nemrég előkerült dokumentum szerint az agrártárca közvetlen utasításai alapján, az állami erdészetek és nemzeti parkok közreműködésével kerültek vadászati jogok kormányközeli társaságokhoz. A lap értékelése szerint az ilyen döntések vezettek a vadállomány túlszaporodásához, és ez kényszerítette ki a törvény átalakítását. A tervezett módosítás a HVG szerint az egész rendszert átalakíthatja.
A beszámoló szerint mindezt a hazai szabályozás tette lehetővé. Magyarországon a vadászati jog a földtulajdonhoz kötődik, a hasznosításról a földtulajdonosi közösség dönt: a gyűléseken a résztvevők tulajdoni hányaduk arányában, többségi szavazással határoznak. A HVG szerint az állami szereplők ezt a szavazási rendszert kihasználva tudták a saját érdekeiknek megfelelően alakítani a jogok kiosztását.
