Az aszály idén már nemcsak a kukoricát és a napraforgót, hanem a búzát is megviselte Arad megyében, a román–magyar határ mentén, az Alföld keleti peremén. A gazdák több terménynél 70 százalékos kárt jelentettek, a vízhiány pedig már a Marost és a kisebb vízfolyásokat is érinti. A síkvidéket a határ mindkét oldalán hasonló gondok sújtják.
A Transtelex riportjában Zágoni-Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, RMDSZ-es megyei tanácsos számolt be a helyzetről. Elmondása szerint a napraforgó hektáronként egy tonnát hozott a szokásos 2,5–3 tonna helyett, búzából pedig nagyjából 2,5 tonnát arattak, miközben a környéken 6–7 tonna az átlag. A búzánál bejelentett 60–70 százalékos kárt a bizottság is elfogadta, erről jegyzőkönyvet kaptak. A gazdavezető a márciusi és áprilisi vízhiánnyal magyarázta a veszteséget.
„El lehet képzelni azt, hogy 200 kiló kukoricát törtünk le hektárjára, ezen a környéken, ahol 6-7 tonna az átlagtermés.” – mondta Zágoni-Szabó András.
Zágoni-Szabó szerint az utóbbi két év volt érezhetően rosszabb a megye mezőgazdaságának. A kalászosoknál néhány éve még nem okozott gondot a szárazság, mert megmaradt a téli és tavaszi csapadék, a tavaszi kapásnövényeknél viszont már a negyedik aszályos évnél tartanak. Mindez annak ellenére történik, hogy az Economica.net elemzése szerint Románia azon kevés európai ország közé tartozik, ahol 2026-ban nőtt a mezőgazdasági termelés. Az Agerpres korábbi beszámolója szerint Arad megyében 1279 gazda jelentett aszálykárt az ősszel vetett növényekben az augusztus 1-jei határidőig. A kár terményenként 30 és 70 százalék között mozog, a búza mellett a repcét, az árpát és a sörárpát is érinti. A megye 76 önkormányzata közül 44-hez érkezett bejelentés, a legtöbb Nagylakra és Pécskára. A Digi24 által közölt előrejelzés szerint a szeptember is az átlagosnál melegebb és száraz lehet, ami az őszi vetésre is kihathat.
A gazdák kevesellik a kártérítést
A gazdavezető szerint a gyenge termés mellé alacsony gabonaár társul, a vetőmag, a vegyszerek és a műtrágya viszont folyamatosan drágul. „A 10-11 lejes gázolajat azért a gazdák megérzik, mivel a termés mennyisége kevés, így most nagyon sokan nem is tudják, hogy hogyan tovább” – mondta. A 2025-ös aszálykárokra az Európai Unió 14,8 millió eurós támogatást hagyott jóvá Romániának. Zágoni-Szabó számítása szerint ez a napraforgó- és kukoricakárokra vetítve hektáronként mintegy 100 lejt jelent, ami az ő szavaival „10 liter motorina”. Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter az Agroinfo beszámolója szerint szintén legfeljebb hektáronként 100 lejes kártérítésről beszélt, ez pedig az Agerpres tudósítása alapján tiltakozást váltott ki a gazdákból, akik 100 euróval számoltak.
Zágoni-Szabó szerint a gazdáknak alkalmazkodniuk kell: szárazságtűrőbb növényekkel és a talajforgatás, a szántás visszafogásával. Kukoricát kevesen akarnak vetni, sokan a cirkon gondolkodnak, ennek azonban előbb piacot kell találni. A gazdavezető szerint Romániában elsősorban az állattartók vásárolhatnák fel, mert jó takarmány. Romániában jelenleg mintegy 10 ezer hektáron termesztenek cirkot,
